Növelnék a romák belső motivációját

Az egyháznak a cigányság belső motivációit mindenekelőtt a tanulni akarásra, a dolgozni vágyásra, a normális életvitelre kell erősíteni, mondta lapunknak Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs bizottságának elnöke. Az Esztergom–budapesti Főegyházmegye segédpüspöke a múlt héten Esztergomban megtartott, A romák felzárkózása európai dimenzióban című nemzetközi konferencián is előadást tartott.

A cigányság mai diagnózisa nem túl jó. Melyek a főbb gondok?
– A magyarországi cigányság két legnagyobb problémája – szociális értelemben – a munkanélküliség és az iskoláztatás. Ma például a munkaképes cigány lakosság alig 20 százaléka dolgozik. A cigány gyerekek mintegy 80 százaléka jut el a 8. osztályig, és körülbelül 21 százalékuk kezdi meg a középiskolai tanulmányait, s csak 10 százalékuk érettségizik le. Ez jelentős hátrányt, lemaradást és sebezhetőséget jelent a cigányság számára.
– Miként tud az egyház segíteni a cigányság ezen helyzetén?
– II. János Pál pápa mondta, hogy minden igazi fejlődés magában az emberben, az ember szívében lakozik. Az egyház elsősorban lelkileg szeretne segíteni, hiszen sok cigány ember nyitott és érzékeny a hitélet, az egyház iránt, és mi erre kívánunk egyre erőteljesebben építeni. Szeretnénk elérni, hogy a cigány polgárok templomjainkban otthon érezzék magukat, és ne megtűrtként lépjenek be Isten házába. Az egyház a legkisebb településen is jelen van, ismerjük mindenhol a viszonyokat és a romák gondjait. Ezek megoldása azon múlik, hogy olyan hiteles, rátermett helyi emberekre kell rábízni a cigányprogramok megvalósítását, akik tökéletesen ismerik a helyi viszonyokat, az embereket, a romákat. Másrészt tudnunk kell, hogy sok cigány embernek – éppen a társadalom perifériájára szorulása miatt – nincs belső motivációja, és az egyháznak ezt kell erősíteni.
– Mire vonatkozik ez a belső motiváció?
– Mindenekelőtt a tanulni akarásra, a dolgozni vágyásra, a normális életvitelre.
– Milyen hatással lehet a cigányságra védőszentjük, Boldog Ceferino példája, akinek Erdő Péter bíboros avatott szobrot Budapesten?
– Sokat beszélnek a cigányoknak Boldog Ceferino történetéről, s amint hallgatják, felemelkednek. Ceferino Giménez Mallát, a szegény családból származó cigány spanyol lókereskedőt II. János Pál pápa avatta boldoggá. Életét annak áldozta, hogy segítsen embertársainak. Vértanúhalála is ehhez köthető: míg egy papnak az életét próbálta megmenteni, agyonlőtték. Tőle a cigányság az áldozatvállalást, az embertársaink iránti tiszteletet tanulhatja meg, így önbizalmuk, öntudatuk is erősödhet. 2011-ben lesz születésének 150. és halálának 75. évfordulója, ez is erősítheti a cigányság identitását.
– Megoldható-e a cigánykérdés?
– Optimista vagyok. Sok pozitív változás történt ez ügyben, ez a konferencia is erről szólt. Fontos látnunk például, hogy a felsőoktatásban tanuló diákok csaknem három százaléka cigány, ami európai viszonylatban a legjobb eredmény. Sok ilyen apróságból tevődik össze a cigánykérdés megoldása.