Össztűzben a médiaszabályozás

Az Országgyűlés tegnapra virradóra elfogadta az új médiatörvényt. A jogszabály hatálya a tévék és rádiók mellett kiterjed az újságokra, internetes portálokra is.

Egyperces. A Magyar Rádió 180 perc című reggeli adásának műsorvezetője, Mong Attila élő egyenesben tartott egyperces néma szünetet, így tiltakozott a médiatörvény elfogadása ellen. A Kossuth adó főszerkesztője, Gazsó L. Ferenc mindezt úgy kommentálta, hogy a műsorvezető – aki szerkesztőtársával, Bogár Zsolttal egyeztetve fejezte ki nemtetszését – nem a rádió, hanem saját véleményét közvetítette. Az eset körülményeinek kivizsgálásáig Mong és Bogár nem végezhet szerkesztői és műsorvezetői munkát, riporterként azonban továbbra is dolgozhatnak. Hamisnak bizonyultak tehát azok a tegnapi hírek, amelyek szerint a rádiósokkal szemben munkajogi szankciók léptek volna életbe; tehát nem mentették fel őket a munkavégzés alól, végképp pedig nem rúgták ki őket a rádiótól. (MN)

A törvényjavaslatot többek között épp amiatt érte a legtöbb támadás, hogy az írott sajtóra is vonatkozik. A kritikák másik célpontja a médiahatóság bírságolási jogköre: ez ügyben maradt a puhább verzió, vagyis a hatóság által kiszabott büntetések végrehajtását az esetleges bírói felülvizsgálat időszaka elhalasztaná. A büntetés alá vont szolgáltatók tehát – csakúgy, mint eddig – a bíróság jogerős ítéletéig nem lesznek kötelesek fizetni vagy éppen elsötétíteni a képernyőjüket. A médiatanács jogsértés esetén bármely médiumot bírsággal sújthat, ha megszegi a médiatörvényt vagy a médiaalkotmányt. A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiumok esetében a bírság összege 200 millió forintig, más médiaszolgáltatóknál 50 millió forintig terjedhet. Az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre legfeljebb 25 millió, a hetilapokra és folyóiratokra 10 milliós bírságot róhat ki a médiahatóság, a médiumok vezetőit pedig maximum kétmillió forint bírsággal sújthatja.
A médiahatóság egyébként 25 millió forint büntetés szabott ki a Neo FM-re, így már 35 millió forint büntetésnél tart a csatorna. A Médiatanács ugyanis megállapította, a rádió túllépte a reklámidőt, szeptemberben pedig harmincszor szegte meg azt a vállalását, hogy mindennap este nyolckor 15 perces hírösszefoglalót sugároz.
Az ellenzék a parlamenti vitában elsősorban a jogorvoslat ügyében ostorozta a koncepciót, és bár nem a szigorúbb elképzelés öltött törvényi formát, nem csitulnak a sajtószabadság végét emlegető hangok. Az LMP képviselői leragasztott szájjal szavaztak, a szocialista Szanyi Tibor szájkosarat lengetett. A tiltakozás nemzetközi szinten is folytatódott, amihez a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) és az európai lapkiadók szövetsége után tegnap a Német Újságíró-szövetség is csatlakozott.
A jogszabályhoz kapcsolódóan tegnap megszületett az az alkotmánymódosítás is, amely a médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogot ad. Szintén a médiát érinti az a tegnap elfogadott költségvetési módosító indítvány, amely elengedi a Magyar Televízió – vélhetően több száz milliós – köztartozását. A törvény rendelkezik arról is, hogy a híradásokban húsz százaléknál nem tehetnek ki többet a bűnügyi anyagok, az országos kereskedelmi tévék kötelesek bevételük három százalékát egy filmalapba átutalni, ugyanakkor több reklámot helyezhetnek el műsoraikban.
Az LMP szerint a médiahatóságot vezető Szalai Annamáriának le kell mondania pozíciójáról, hiszen az elnök asszony a szavazás előtti délelőttön megjelent a Fidesz frakcióülésén. Az LMP szerint ez pártpolitikai tevékenység, amelyet a jogszabály megtilt a hatóság vezetőjének. Szalai lapunknak minderre azt mondta, éppen akkor járt volna el jogsértő módon, ha nem fogadja el a képviselőcsoport meghívását, hiszen a rá vonatkozó törvények értelmében egyrészt kötelessége véleményt formálni a médiát érintő törvényi szabályozásokról, másrészt a képviselők jogállásáról szóló törvény kimondja, hogy az állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. – Itt is ez történt, és ha az LMP meghív a frakcióülésére, oda is elmegyek, és a jogszabályoknak megfelelően ott is kész leszek válaszolni a felmerülő kérdésekre – mondta a hatóság elnöke.

Összefogtak. A közmédia televíziós, rádiós és hírügynökségi szakszervezetei szövetség létrehozásáról állapodtak meg, és levélben fordultak az új munkáltató, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezetéséhez. Az érdekképviseletek tárgyalásokat kezdeményeznek az MTVA-val, hiszen a közmédia munkatársainak jelentős része, csaknem 3000 ember január 1-jétől az alap munkavállalója. A szakszervezetek képviselnék a dolgozókat a kollektív szerződések és a bérfejlesztések ügyében. (MN)

Megvan az elnök. A médiakuratórium Szadai Károlyt nevezte ki a négy közszolgálati médium közös felügyelőbizottságának elnökévé. A vezető korábban Kövér László titkosszolgálati miniszter kabinetfőnöke volt, majd a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnökeként és elnökhelyetteseként dolgozott. A felügyelőbizottság további három helyéből kettőt Bíró Ildikó és Balatoni Mónika kapott meg, a negyedik poszt betöltésére a közmédiumok együttesen tehetnek javaslatot. (MN)