Miközben számos környezetvédelmi probléma van hazánkban, Magyarországról alig érkeznek panaszok az aarhusi egyezmény jogkikényszerítő bizottságához – tudtuk meg a szervezet jogászától, Aphrodite Smagaditól. A bizottság munkatársa, aki a múlt héten a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Kelet-közép-európai Bankfigyelő Hálózat konferenciáján vett részt Budapesten, elmondta, idáig háromszor keresték meg őket hazánkból, de egyik esetben sem találták megalapozottnak a panaszokat.
A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló aarhusi konvenciót 1998-ban Dániában írták alá az Egyesült Nemzetek Szövetsége Európai Gazdasági Bizottságában részt vevő államok. Azóta összesen negyvennégy ország – köztük hazánk és az Európai Unió külön is – ratifikálta. A szerződés eredeti célja elsősorban, hogy az emberek és a kormányok közt nyitott kommunikáció folyhasson, hogy tudhassák, véleményezhessék a lakosok, ha például atomerőmű, szemétégető, vízi erőmű épül a közelükben. Ugyanakkor az állami közfeladatokat végző magáncégeken is számon kérhetők az egyezmény elvei – fejtette ki a jogász.
A környezeti demokrácia alapdokumentumának számító aarhusi egyezmény előírásai 2001. október 30-án léptek hatályba, és Magyarországon 2001-ben törvényben hirdették ki.
– 2004 óta 53 panaszbeadvány érkezett a bizottsághoz. Az első évben ötöt, míg 2008-ban 14-et kaptunk – fejtette ki a szakember. Magyarországról az elsőt a Levegő Munkacsoport küldte 2004-ben az akkor elfogadott autópálya-törvény miatt. Annak idején úgy tűnt, a gazdasági fejlődés egyetlen elfogadott mutatója az volt, hogy hány kilométer autópálya épül meg, s ezért az új jogszabály a korábbi komplex engedélyezési folyamat helyett egy gyorsított eljárást vezetett be – idézte fel a beadványuk okát Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport jogásza. A bizottság azonban hosszú mérlegelés után azt mondta, hogy az autópálya-törvény teljesíti azt a minimumkövetelményt, amelyet a közösségi részvételi jogok terén előír az egyezmény – tette hozzá. Bendik Gábor ugyanakkor megjegyezte: a panaszuk alapján aggasztónak nevezték, hogy a közösségi részvételre kisebb teret enged az új jogszabály.
Aphrodite Smagadi szerint egyébként van lehetősége a bizottságnak arra, hogy önállóan kezdeményezzen vizsgálatokat, erre viszont gyakorlatilag nem volt példa. Egyelőre az ajkai vörösiszap-katasztrófával sem foglalkozik a szervezet.
origo.hu
Mráz Ágoston Sámuel: Magyar Péter szombati akciója egy óbaloldali tüntetés volt régi arcokkal és a régi szöveggel
