Tegnap, a téli rendkívüli ülésszak első napján az Országgyűlés 261 igen, 51 nem, és 43 tartózkodás mellett fogadta el a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről szóló politikai nyilatkozattervezetet. A kormánypárti képviselők mellett Szili Katalin (független), Rozgonyi Ernő (Jobbik) is támogatta az előterjesztést, az MSZP képviselői nemmel szavaztak, míg a jobbikosok tartózkodtak. Az LMP-frakció legtöbb tagja ugyan jelen volt a parlamentben, mégsem nyomott gombot. Az Orbán Viktor miniszterelnök, Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, Lázár János frakcióvezető, és Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott által jegyzett indítvány garantálja a 2011. január 31-ig a magánpénztárakból az állami rendszerbe átlépő tagoknak az egyéni számlavezetés intézményét, a befizetések értékállóságát, a magánnyugdíjpénztárban elszenvedett veszteségek jóváírását, és az ott esetlegesen elért reálhozam – felvétele esetén is – az adómentességét. A múlt héten olyan – zárószavazás előtti – módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, amely gyakorlatilag a politikai nyilatkozattervezetben szereplő célok jogtechnikai megoldásait tartalmazza. A kormány október óta dolgozik azon a nyugdíjvédelmi programon, amelynek első lépésében 14 hónapra, 2011. december 31-ig felfüggesztették a kötelező magánnyugdíjpénztárakba irányuló befizetéseket, második lépésben megteremtették az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépés feltételeit, végül kidolgozták az átlépéssel kapcsolatos részletszabályokat, illetve létrehozták a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot.
Nemcsak a jövő, hanem a jelen nyugdíjasait érintő előterjesztés is szerepelt az Országgyűlés tegnapi napirendjén: a képviselők arról szavazta, hogy a nők negyvenévnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulhassanak. A törvényjavaslat legfontosabb célja, hogy elismerje a nők, az édesanyák erőfeszítéseit és a kettős helytállását, valamint erősítse a generációk közötti együttműködést. A törvény parlamenti vitájában Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrás miniszter korábban leszögezte, hogy a szolgálati idő számításánál továbbra is figyelembe kell venni a szakmunkástanuló időt, a felsőoktatás nappali tagozatán 1998 előtt folytatott tanulmányok idejét, az ápolási díj, valamint a munkanélküli-ellátás idejét. Ugyanakkor nem vehetők figyelembe a jogosultságnál a járulékfizetéssel nem fedezett, például a felsőoktatásban eltöltött, illetve a kedvezményes járulékfizetéssel teljesített szakmunkástanuló idő. A gyermekneveléssel eltöltött időre viszont járulékfizetés nélkül is vonatkozik a jogosultság.
origo.hu
Kettészakadt az ország: óriási hőmérséklet-különbség északon és délen
