Szigorodik a foglalkoztatás

A lendület fél éve. Dinamikus döntéshozatal jellemezte a kormány működésének első fél évét Nagy Anna szerint. A kormányszóvivő kiemelte, a kabinet eddigi tevékenységének legfontosabb szempontja a gazdaság talpra állítása volt. A kormány hétfőn volt féléves, ez idő alatt dinamikus volt a döntéshozatal, a kabinet 80 rendeletet, 131 határozatot hozott és 70 törvényt terjesztett az Országgyűlés elé, amelyből már 44-et el is fogadott a Ház – mondta Nagy Anna a kormányszóvivői tájékoztatón. Ismertette: az új Országgyűlés eddig 99 új törvényt, illetve törvénymódosítást fogadott el. Az első hat hónap intézkedései alapvetően a kormányprogramhoz, illetve a meghirdetett két akciótervhez kapcsolódnak – mondta Nagy Anna. Kiemelte: a kormányprogramnak és a kormány eddigi tevékenységének legfontosabb szempontja a gazdaság talpra állítása volt. Az intézkedések közül megemlítette a társasági adó kulcsának 19-ről 10 százalékra történő csökkentését, a Széchenyi-kártya kibővítését és az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatás hatálybalépését. A foglalkoztatás bővítése egy olyan kiemelt cél, amelynek érdekében a kormány sokat tett, és ennek része a közfoglalkoztatás átalakítása is – húzta alá Nagy Anna.

Ha valaki nem rendelkezik legalább 30 munkanapos munkaviszonnyal az adott évben, akkor a következőben semmilyen állami ellátásra nem szerez jogosultságot. Ez a szociális és foglalkoztatási törvény egyik, 2011. január elsejétől életbe lépő szigorítása, amelyet tegnap jelentett be a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón. A kabinet foglalkoztatási programjának elemeit ismertetve Czomba Sándor elmondta, megváltozik a foglalkoztatási törvény azon pontja is, amely kimondja, hogy csak a végzettségének vagy eggyel alacsonyabb iskolai végzettségének megfelelő munkát kell elvállalnia a munkavállalónak. Így a jövőben az a személy is például csatornatisztító, aki egyetemet vagy főiskolát végzett. – Természetesen nem köteles ezt elvállalni, de ebben az esetben a magyar állam nem köteles támogatást nyújtani – tette hozzá az államtitkár. A szigorításról szóló tervezet már szerepelt a Nemzeti közfoglalkoztatás 2011 programban is, amely szerint jövőre a munkaképes emberek esetében a rendelkezésre állási támogatást új elnevezéssel a bérpótló juttatás váltja majd fel, és a rászorultságot az önkormányzat állapítja meg. A támogatás folyósításához 30 nap munkaviszonyt kell igazolni, és az ellátás feltétele lesz a rendezett lakókörnyezet is.
Czomba Sándor közölte, az új kormány a közfoglalkoztatást áthidaló megoldásnak tartja, elsősorban a versenyszférában igyekszik munkahelyeket teremteni. Ahol azonban az elmúlt években a hátrányos helyzet miatt a legfontosabb munkaerő-piaci lehetőség a közfoglalkoztatás volt, ott azt támogatni kívánják. Eddig több különböző forrásból, több címen lehetett támogatást igényelni, az új rendszer azonban egységes lesz, a munkaügyi szervezeteken keresztül lehet majd támogatáshoz jutni. A hátrányos helyzetű munkavállalót foglalkoztató cég nyolc hónapig a bruttó bér és járulékainak 70 százalékát is megkaphatja, cserébe a kormány négy hónapos továbbfoglalkoztatást vár el. Az államtitkár kitért arra is, hogy a jövőben az önkormányzatok a dologi kiadásokra kaphatnak állami juttatást a bér- és járuléktámogatás mellett.