Tátrai Miklós sem emlékszik, mi történt

Joav Blum izraeli befektető igényeinek megfelelően jártak el a sukorói telekcsere ügyében – derült ki Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatójának tegnapi vallomásából. A tanú sok kérdésre azért nem válaszolt, mert már nem emlékezett arra, mi is történt két évvel ezelőtt.

Budai vélelme. Teljesen egyértelműen a valóság az, hogy a volt miniszterelnök Gyurcsány Ferenc utasítására hajtották végre a sukorói ingatlancserét a pilisi és albertirsai területekre – közölte Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos újságírókkal tegnap Hódmezővásárhelyen. Hozzátette: iratok bizonyítják, hogy a 2008. május 21-i egyeztetésen, amelyen Gyurcsány Ferenc találkozott a befektetőkkel, leosztották a feladatokat, és Tátrai Miklósnak az volt a dolga, hogy egy hónapon belül bonyolítsa le az ingatlancserét. (MTI)

Bilincsben vezették elő tegnap Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatóját a Fejér Megyei Bíróságon, ahol tanúkénti meghallgatásával folytatódott a sukorói telekcsere-szerződés semmissé nyilvánításáért folyamatban lévő polgári per.
Tátrai ekkor még előzetes letartóztatásban volt, ugyanis a telekcsere ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség tavaly ősszel nyomozást kezdett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. Tátrai Miklóst és Császy Zsolt volt értékesítési és jogi igazgatót meggyanúsították, mivel olyan szerződést hagytak jóvá, amely miatt egymilliárd-háromszázhuszonhétmillió forint kár érte a magyar államot. Tegnap délután mindkettejük előzetesét megszüntette a Fővárosi Bíróság.
Joav Blum izraeli befektető igényeinek megfelelően jártak el a sukorói telekcsere ügyében – derült ki Tátrai tegnapi vallomásából.

*

Tátrai a kérdéseket megelőzően arról számolt be a bíróságnak, hogy a befektetői igénnyel első alkalommal az ominózus 2008. május végi parlamenti megbeszélésen találkozott. Mint ismeretes, ezen Joav Blumon és befektetőtársain kívül jelent volt még Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, Bajnai Gordon későbbi miniszterelnök, akkori gazdasági miniszter is. Tátrai vallomásából – bár sok mindenre már nem emlékezett – kiderült, ekkor hallott először arról, hogy kaszinóvárost terveznek a beruházók. Mint mondta, korábban érkezett egy levél az MNV Zrt.-be a befektetők részéről, ám azzal csak később találkozott. A megbeszélésen – tette hozzá – köznapi értelemben fogalmazva történt feladatleosztás, ám ez jogilag nem értelmezhető. A találkozóról készült jegyzőkönyvet bután és szakmaiatlanul megfogalmazott irománynak nevezte.
Elmondása szerint amikor a vagyonkezelő apparátusát utasította, akkor biztosan elhangzott a csere lehetősége. Tátrai arról is vallott, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak beadott előterjesztésben szereplő ellentmondásokat nem vette észre, ha ez megtörtént volna – mondta – ezt nyilván szóvá teszi. Kitért arra is, hogy tudomása szerint a vagyontanács döntése után valakik négy-öt további mellékletet csatoltak az ügyirathoz, amelyeket a döntéshozatalkor nem ismertek. A tanács elé került előterjesztés megemlíti, hogy annak egyik melléklete a csereszerződés, aminek aláírásával megbízzák Tátrait. A tanú nem tudott számot adni arról, hogy e szerződés a valóságban miért nem volt csatolva, s így végül is minek az aláírására adott felhatalmazást számára a tanács. A viszonylag gyakran ingerülten reagáló Tátrai egyébként is sok kérdésre azért nem válaszolt, mert már nem tudta felidézni, mi is történt két évvel ezelőtt. Emlékezett viszont, hogy az ügyben hány értékbecslés készült és hogy ezek milyen irányban tértek el egymástól. Arra viszont már nem talált magyarázatot, hogy a vagyonkezelő Pest megyei irodájának Joav Blum földjeit érintő értékbecslése miért nem került a vagyontanács elé.
Álláspontja szerint egyébként neki nem volt feladata vizsgálni a szerződés jogi feltételeinek meglétét, erre az érintett igazgatóságok vezetői voltak hivatottak. Kiderült az is: Tátrai Miklós még a csereszerződés megkötése előtt értesült arról, hogy Joav Blum még csak egy elővásárlási szerződést kötött a pilisi ingatlanra. Ez azért fontos, mert a földtörvény lehetőséget biztosít az államnak az elővásárlásra. Ehhez képest a vagyonkezelő – hivatkozva arra, hogy a pilisi területet érinti a négyes gyorsforgalmi út – végül megkötötte a csereszerződési megállapodást. Az állam érdekében eljáró ügyvéd kérdésére, hogy nem vette-e észre, a vagyontanács elé terjesztett anyagban két különböző nyomvonalú térképet csatoltak, Tátrai kijelentette: nem kötelezettsége sem most, sem máskor térképet olvasni. Tátrai Miklós azt is kijelentette, hogy olyan használaton kívüli területeket szerettek volna az államtól a befektetők, amikre senki más nem tartott igényt. Ezzel szemben Sukoró polgármestere éppen egy évvel korábban jelentette be igényét a tóparti ingatlanra.
Joav Blum ügyvédjének kérésére a bíróság Nagy Jánost, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt elnökét is meghallgatta tanúként. Ő kifejtette, hogy az inkriminált időszakban Kanadában volt hivatalos úton, ezért semmilyen módon nem kapcsolódott be a csereügylet előkészítésébe, sem az elfogadásába.
A King’s City-beruházásként elhíresült ügy lényege, hogy befektetői igényre az állam elcserélte a tulajdonában lévő mintegy 70 hektáros sukorói területét az izraeli–magyar állampolgárságú Joav Blum két Pest megyei gyümölcsösére. Az ügylet 1,3 milliárd forintos kárt okozott az államnak az ügyészek szerint.