Új terv adósmentésre

Az állam kevesebb bankadót szed be azoktól a pénzintézetektől, amelyek kihúzzák a bajból a nehéz helyzetbe került adósaikat – információink szerint ez az elképzelés is felvetődött a kormány berkeiben.

Korlát a kamatoknak. Szombaton lép életbe a bankok egyoldalú kamatemelését korlátozó kormányrendelet. A jogszabály szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben, s kimondja: a pénzintézetek csak meghatározott esetekben srófolhatják feljebb a lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés kamatát. A bankok három esetben emelhetnek a kamaton: ha kedvezőtlenül változnak a pénzintézet forrásszerzési lehetőségei, ha módosul a hitelkockázatuk, vagy ha átírják a banki hitelezést szorosan és közvetlenül érintő jogszabályokat. A rendelet részletezi, mit kell érteni az iménti három kategórián. Így például a bankok a jövőben egyoldalúan növelhetik kölcsön- és hitelkamataikat a jegybanki alapkamat emelkedésekor, vagy akkor, ha a bankközi pénzpiaci kamatlábak feljebb kúsznak. A bankok kamatemelése azonban nem haladhatja meg azt a mértéket, amelyet a külső körülmények változása indokolttá tesz. A távirati iroda arra is felhívta a figyelmet: a rendelet passzusait a hatálybalépés, azaz most szombat előtt kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés jövőbeli módosítására is alkalmazni kell.

Új adósmentő elképzelés körvonalait vázolták fel nemrégiben a kormányzat szakértői – értesült lapunk. Eszerint a devizahiteleik visszafizetésével küzdő polgárok nehézségeinek rendezésénél nem az állam, hanem a kölcsönt adó bankok kapnák a legfontosabb szerepet. A pénzintézeteknek könynyítéseket kellene felkínálniuk adósaiknak, amiért cserébe az állam kevesebb bankadót szedne be tőlük. Az elképzelés részleteit egyelőre nem dolgozták ki, s az sem biztos, hogy a kabinet jogszabályba foglalja ezt a gondolatot.
A felvetésnek mindenesetre több előnyös eleme lehet. Nem vitás, hogy a fizetési zavarral küzdő polgárok gondjait a hitelező, vagyis a bank oldhatja meg a leghatékonyabban. Elsősorban úgy, hogy a magánszemély pillanatnyi jövedelmi, családi helyzetéhez igazodva módosítja a hitelszerződés feltételeit. Felvetődhet, hogy hosszabb távú fizetési haladékot kap a törlesztéssel elmaradó adós, változhat a futamidő és a havi részlet, miként elképzelhető a pénznem azonnali és kedvezményes átváltása is.

*

Az elképzelés lehetővé teheti azt is, hogy a pénzintézet elengedje a banki költségek vagy akár a kamat egy részét, esetleg egészét. A megoldás lényege tehát, hogy ha a bank minél több adósát húzza ki a bajból és nekik minél nagyobb segítséget, enyhítést ad, annál kevesebb bankadót kell befizetnie.
Az elképzelés mind az államnak, mind a bankrendszernek előnyös lehet. A megoldás ugyanis érdekelté tenné a pénzintézeteket abban, hogy adósaikat megmentsék az utcára kerüléstől. A módszer elsősorban azokon a családokon segíthetne, amelyek átmeneti, esetleg huzamosabb pénzügyi krízisben vannak, de van esélyük arra, hogy – visszafizetve tartozásuk nagyobb részét, esetleg egészét – nehézségeiket leküzdjék. A banki ügyfelek számottevő része törhetne ki a kétséges adós helyzetéből, ami a bankoknak egyrészt pénzt hozna, másrészt megszabadítaná őket a végrehajtás jelentette ügyintézéstől. Nem beszélve arról a bizalmi tőkéről, amelyre az adósait tömegesen kisegítő bankok szert tehetnének. A legfontosabb érvnek mégis azok az összegek mutatkozhatnak, amelyeket nem kell bankadó címén befizetni a költségvetésbe. A másik oldalon az állam elveszítene ugyan bizonyos bevételeket, ám – mivel kevesebben kerülnénk kilátástalan helyzetbe – alacsonyabb szociális kiadásokkal számolhatna, emellett nem kellene erőt fordítania egy teljesen új állami intézmény kialakítására.
A Nemzetgazdasági Minisztériumtól tegnap azt tudakoltuk: felvetődött-e annak a gondolata, hogy bankadó-kedvezménnyel mentsék meg az adósokat. A tárcánál közölték, az elgondolásról nincs tudomásuk, s a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) irányították lapunkat. Az MFB szóvivője kérdésünkre annyit közölt, szervezetük minden olyan feladatot végrehajt, amit a döntéshozók jogszabályban rájuk bíznak.
Az adósmentő intézkedések eddig is jelentős közérdeklődésre tartottak számot, s feltételezhető, hogy ez a jövőben sem változik meg. Már csak azért sem, mert például a kilakoltatási moratórium becslések szerint eddig 50– 100 ezer családot mentett meg időlegesen az utcára kerüléstől. Az átmeneti tiltásról tegnap Harmati László, az FHB Bank vezérigazgatója az Info Rádiónak azt mondta: a kilakoltatási moratóriumot fel kell oldani, ám ezután szükségesnek látszik egy több elemből álló kormányzati intézkedéscsomag bevezetése, amellyel a fizetésképtelen családok sorsát hosszú távra megnyugtatóan kell rendezni.
A svájcifrank-alapú devizahitelt törlesztő polgároknak ha hoszszú távú megoldást nem is, de rövid időszakra mindenképpen fellélegzést jelenthet a svájci nemzeti bank tegnapi döntése. A helvét jegybank ugyanis nem változtatott az ottani alapkamaton. A hír azért kedvező, mert a ráta esetleges felsrófolása tovább erősítette volna az amúgy is sziklaszilárd helyzetű svájci fizetőeszközt, s a befektetők a magas kamat reményében még inkább a frank felé vették volna az irányt. Mindez pedig növelhette volna a törlesztőrészleteket.