Nemcsak Sukorót és Bábolnát érintően, hanem további komoly ügyekben is zajlanak a földügyleteket és az agráriumot érintő vizsgálatok – nyilatkozta lapunknak Budai Gyula. Az elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy a Bábolnai Ménesbirtok Kft.-t érintő, jogcím nélküli pénzátutalással és veszteségkezeléssel kapcsolatos esetben az ügyészség hűtlen kezelés bűntette miatt vádat emelt többek között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatója, Tátrai Miklós ellen. – Ugyancsak Bábolnához kötődő ügy az IKR Zrt. által elnyert szabálytalan földhasznosítási pályázat, ahol a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés bűntettének gyanújával nyomoz, és amelyben szintén feltételezhető prominens politikai személyek érintettsége – tette hozzá a kormánybiztos.
*
Mint mondta, a sukorói ügyről folyamatosan tájékoztattak, ezért ismert, hogy eddig Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a vagyonkezelő volt vezérigazgatóját és jogi igazgatóját, illetve Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium korábbi államtitkárát gyanúsította meg a vádhatóság.
Kiemelhetők még az agrárintervencióval összefüggő visszaélések, különös tekintettel az intervenciós készlethiányokra és a raktározási rendszerrel kapcsolatos anomáliákra. Budai Gyula kitért arra, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium megállapítása szerint az intervenciós raktárak árukészlethiánya miatt az új kormánynak az Európai Unió felé megközelítőleg hétmilliárd forintos többletfizetési kötelezettsége keletkezett. A kormánybiztos ebbe a vizsgálati körbe tartozónak nevezte többek között az adonyi raktárbázis állami támogatásának vizsgálatát, valamint a Gp-Trade Kft. ügyét; itt feltételezések szerint 3,8 milliárd forint értékű gabonát értékesítettek törvénytelenül. Utóbbi esetében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feljelentése alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség vádat emelt csalás és egyéb bűncselekmények miatt.
Kérdésünkre a kormánybiztos elmondta: a mezőgazdaságban zajló elszámoltatás során vizsgálják a 2006–2007-ben kialakított vadászterületek kijelölésével, illetve a vadászati jog földtulajdonosi gyűlések általi haszonbérbe adásával kapcsolatos visszaéléseket is. A jelenlegi ellenőrzések többek között Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyét érintik. A közeljövőben várhatóan a vidékfejlesztésre szánt úgynevezett Leader-pénzek felhasználásával kapcsolatos vizsgálatok is lezárulhatnak.
Budai kitért arra is, hogy a nyilvánosság figyelmére kevésbé számító földügyek vizsgálata is folyamatban van, például a Nemzeti Földalapkezelő korábbi földértékesítési ügyei, illetve a szervezet által banki hitelekre vállalt földvásárlási garancia beváltása. Vizsgálat tárgyát képezik még az egyes külföldi államok részére a Magyar Köztársaság által nyújtott segélyhitel-szerződésekkel összefüggő megállapodások, és ennek alapján folyamatban van a konstrukcióban részt vevő mezőgazdasági cégek átvilágítása is.
– Nemrég kezdődött a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal informatikai beszerzéseivel kapcsolatos vizsgálat, s górcső alá helyezzük azt a megállapodást is, amely alapján eladták a szervezet autóit és újak bérléséről döntöttek – mondta a kormánybiztos. Budai Gyula érdekességként említette, hogy az autópark cseréjével kapcsolatos megállapodást Bognár Lajos, a vidékfejlesztési tárca államtitkára is ismerhette, így szerinte e téren az elszámoltatás gyorsabban fog haladni, tehát itt sem kerülhető meg a felelősségre vonás.
Lapunk idén több cikkben is foglalkozott az agrár-szakigazgatási intézmény korábbi elnöke, Lukács László intézkedéseivel. A szervezet vezető beosztású dolgozói ugyanis arról számoltak be, hogy döntése, miszerint értékesíti a szervezet gépkocsiparkját, bizonytalanná tette a hatóság hosszú távú működését. A feladatok elvégzéséhez elengedhetetlen autókat az idén már bérlik. Az előnytelen szerződés miatt a kommunikált összegnél akár több száz millió forinttal is többet fizethet az állam. Lukács László – Gráf József korábbi agrárminiszterhez és Máhr András volt államtitkárhoz hasonlóan – Baranya megyéből érkezett a budapesti vezetői székbe.
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat