Emberi szem nem látta még talán sosem ilyen teljességében a templom falképegyüttesét, mint most. Hiszen amikor a szentély menynyezetképeinek bájosan bumfordi figurái megszülettek valamikor a XIX. század első évtizedeiben, még nem létezett a hajó hat ablaka alatt a hat oltárkép a keresztség szentségét felvevő Krisztus, Szent Péter, Szent Gergely pápa, Szent Ágoston, Szent Jeromos és Szent Ambrus alakjával. Amikor ezek az oldalfalakon látható képek készültek, talán már le is festették az oltár mögötti falon lévő nagyszabású oltárkompozíciót vagy éppen a koronás, Árpád-sávos címert, amelyet két lebegő angyal tart, mutat föl a magasban, a szentélyt és a hajót összekötő íven.
Akár a születés, az újjászületés jelképe is lehet mindaz, ami az utóbbi két évben a templomban és a templom körül történt, s ha jelkép, akkor éppen jó helyen, jókor mutatkozik: a Dunakanyarnak ez a része, Dömös és Pilismarót, ez a királyi vidék, ahol Mátyás is nagy kedvvel vadászott (s mulatott utána a Malomvölgyi-patak mellett), többször is elpusztult az idők folyamán, és valahogy mindig újraépült. A XVIII. században Nyitra megyéből érkeztek magyar és szlovák telepesek. Megfértek egymással a katolikusok és a reformátusok, s ha az utóbbiak meg tudták szerezni, tartani maguknak az ősi eredetű katolikus templomot, akkor előbbiek egy középkori körtemplom helyén építették fel az újat a XIX. század elején.
A falak kifestésénél Dömösön keresték a példát, a Szent Istvánnak szentelt templomban, ahol néhány évtizeddel korábban Maulbertsch és tanítványai dolgoztak, az ottani szentély hátsó falára festett díszes oltárábrázolás volt a példa az itteniek számára, az ismeretlen művész a Krisztus pokolra szállását ábrázoló mennyezetkép köré odafestette a négy evangelista alakját is. Megkopva, összepiszkolódva, szakszerűtlenül javítgatva, de ezek a képek a születésük óta eltelt kétszáz év alatt mindvégig láthatók maradtak. „Nem úgy a szentély északi falán a nagy festett ablak – magyarázza Győri Lajos restaurátor –, amelynek helyén valódi ablakot vágattak egy időben, s így megszűnt a késő barokk tér sajátos atmoszférája. Hasonlóképpen eltűnt a két lebegő angyal által tartott koronás, Árpád-sávos címer a hajó és a szentély közötti ívről, először nyilván csak javítgatták a figurákat, majd végképp lefestették. Azután 1970 körül, amikor diszperziós festékkel dolgoztak, az a felirat is eltűnt, amely korábban a kép helyére került: Gloria in excelsis deo et in terra pax hominibus bonae voluntatis, azaz Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaratú embereknek.
Áhítatos lelkekben és békés emberekben nincs hiány Pilismaróton – állítja Kálmán Antal atya, aki két évvel ezelőtt lett a falu plébániai kormányzója, s aki hívei támogatásával éppen két évvel ezelőtt adta be a pályázatot az Új Magyarország vidékfejlesztési programra. Bátorságot részben éppen ez a közösség adott neki, no meg az, hogy huszonegy éven át Beer Miklós atya, a mostani váci püspök volt elődje a plébánián. Nem is a jóakarattal van a baj, mondja, ahogy elemzi az őslakosok, az Esztergomból kiköltözöttek, az Erdélyből áttelepültek és a helyi romák, a lakosság háromnegyed részét jelentő katolikusok s az egynegyednyi reformátusok viszonyát, hanem inkább azzal, hogy azok a fiatalok, akik Esztergomban gimnáziumban tanulnak tovább, egyre inkább megszokják a falun kívüli életet. Igaz, akik itt vannak, nagyon lelkesek, legutóbb is tizenegy ministráns volt a misén. S az is igaz, hogy sokan meg szívesen jönnek az itteni, a 2008-ban fölépült Szent Család közösségi házban rendezett lelkigyakorlatokra, nyári táborozásra. Az pedig, hogy a család értékeinek felmutatása, intézményének erősítése érdekében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia meghirdette a tematikus évet, amely a szent család ez évi ünnepétől, azaz december 26-tól 2011. december 30-ig tart, remélhetőleg tovább erősítheti az értékeink megőrzésébe, gyarapításába vetett hitünket – mondja Antal atya. Jól mutatta a hívek összefogását, ami a templomrestaurálás körül, a bútorok át- és visszarendezése, takarítás során történt Pilismaróton, a Szent Lőrincnek szentelt templomban. Itt is úgy van, mint a falképek restaurálásánál: nemcsak az mutatkozik meg igazi szépségében, ami eddig a szemünk előtt volt, de eltűntnek, elpusztultnak hitt értékek bukkannak fel vagy olyanok, amelyek létezéséről nem is tudtunk. De épp ideje, hogy tudjunk róluk.
origo.hu
Társadalomkutató: A magyarok többsége szerint Magyar Péter öntelt és agresszív
