Alternatív iszlám diplomácia

Isztambulba utazott tegnap Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök és új külügyminisztere, Ali Akbar Szalehi, hogy részt vegyenek az iráni–pakisztáni– afganisztáni–török csúcstalálkozón, illetve a tíz nyugat- és közép-ázsiai államot tömörítő Gazdasági Együttműködési Szervezet ülésén.

Mint a csúcstalálkozóról szóló híradások megjegyzik, ez lesz az első nemzetközi szereplése Ali Akbar Szalehinek iráni külügyminiszterként, miután nemrég őt nevezték ki a hirtelen menesztett Manusehr Mottaki helyére. Szalehi, aki Irán atomenergia-ügynökségének feje, állítólag a nukleáris energiával kapcsolatos kérdésekben ellentétes véleményen volt Mottakival. A leváltott miniszter és az államfő viszonya már hoszszabb ideje feszült volt.
A tegnap kezdődött tárgyalások középpontjában elemzők szerint elsősorban Teherán vitatott atomprogramja áll, Irán ugyanis nemrég újította fel tárgyalásait a nyugati nagyhatalmakkal a nukleáris témakört illetően. A Nyugat szerint Irán nukleáris fegyverek előállítására törekszik. A következő tárgyalásoknak éppen Isztambul ad otthont januárban. Az Ázsia és Európa között elhelyezkedő, a térségben befolyását rendkívül határozottan érvényesítő Törökország jó kapcsolatokat ápol Iránnal. Májusban Törökország és Brazília megállapodott Iránnal abban, hogy Irán letétbe helyezne alacsony fokon dúsított uránt Törökországban, cserébe 20 százalékosra dúsított fűtőanyagot kapna kutatóreaktora üzemeltetéséhez. A Nyugat ugyan régóta ragaszkodott ahhoz, hogy az iráni uránt külföldi országban dúsítsák, mégsem volt megelégedve a török–brazil kezdeményezéssel, s később újabb gazdasági szankciókat vezetett be Irán ellen. A török– iráni kapcsolatok pedig attól is szorosabbá válhattak a nyáron, hogy Ankara viszonya megromlott a korábbi szövetségessel, Izraellel, miután izraeli tengerészeti kommandósok megtámadtak egy török segélyhajót, kilenc török békeaktivista halálát okozva. Augusztusban Ankara levette Iránt a Törökország biztonságát fenyegető országok listájáról. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök emellett szorosabb kétoldalú gazdasági kapcsolatok kialakítására szólított fel szeptemberben a két ország között. Irán jelentős mennyiségű gázt szállít Törökországnak.
A tegnapi csúcs további célja az volt, hogy az Afganisztánban 1800 katonát állomásoztató Törökország nagyobb befolyást gyakoroljon Afganisztánban és Pakisztánban, ahol az Egyesült Államoknak sem katonai, sem diplomáciai úton nem sikerült érvényesíteni akaratát.