Kívánom, hogy az isten verje meg, aljas hazudozó, kerüljön a pokolra! – szórja átkait a szolnoki cukorgyárral szemközti büfé tulajdonosa az E.ON ellenőrére. Az idős hölgy kitörése azonban nem tántorítja el a cég munkatársait: a kismegszakítón látható gombostűnyi olvadásnyomok számukra árulkodó jelek, amelyek a „lopótök” használatára utalnak (a műszer alkalmazói egy krokodilcsipesszel kerülik ki a mért fogyasztást). Az ilyen esetekben – ahogy most is – szerződésszegés gyanúja miatt indul eljárás. A leszerelt mérőórát szakértők vizsgálják meg, és ha kiderül, hogy nem történt külső beavatkozás, a felhasználót semmilyen retorzió nem érheti. Itt azonban súlyos büntetésre számíthat a tulajdonos.
Ahogy a Széchenyi városrész egyik sörözőjének tulajdonosa is. Az ellenőrök a mérőórán található zárószelvényt elszakadva találják, a plombát vizsgálva megállapítják, hogy rajta a nyomat elmosódott, és a plombahuzalt az eredetihez képest egy másik nyíláson vezették ki – bizonyos, hogy a műszer működését befolyásolták.
A Zöldfa utcában folytatjuk az ellenőrzést. A kapcsolószekrényt kinyitva az ellenőrök elhűlve tapasztalják, hogy fénymásolt, vonalkód nélküli, ollóval kivágott zárószelvényeket ragasztottak fel szabálytalan alakban a mérőórára. A két zárópecsét közül az egyik fél centiméterrel lejjebb fityeg, ami ugyancsak a külső beavatkozás gyanúját erősíti.
Az esetek is rávilágítanak, hogy a régi ólomplombákkal könnyű visszaélni, ezért az E.ON áprilistól már egy újfajta, műanyag, vonalkóddal ellátott zárópecséttel látja el mérőóráit, amelyet nem lehet hamisítani. Az ellenőrök lecserélik a mérőórát egy digitális, mágnessel sem befolyásolható eszközre, a csere költségét a tulajdonos állja. Ám ez a legkevesebb. Kötbérszámlát is kap nagyjából félmillió forintról, továbbá az elmúlt egy évben vélhetően fogyasztott áram mennyiségét is ki kell fizetnie.
A söröző tulajdonosa elmondja: a bűnözők Szolnokon szinte az öszszes vendéglőnek felajánlják a csalás lehetőségét. Nála is jártak, de elhajtotta őket, az ivót azonban nem ő üzemelteti, kiadta bérbe, valószínűsíti, hogy a bérlő engedett a kísértésnek. Ami nem csoda, hiszen az áramfogyasztás költségének kétharmadát spórolja meg egy évben az, aki igénybe veszi az erre szakosodott bűnbandák szolgáltatását. Így egy kilowattóra negyven forint helyett csak tizenötbe kerül a felhasználónak.
– A Tiszántúlon az összes fogyasztó 35 százaléka lopja az áramot – közli Egyházi Nikolett, az E.ON szóvivője. A céget 2009-ben 14, tavaly 11,5 milliárd forint kár érte, amelynek nagy részét eddig nem tudta behajtani, az elmúlt évben mindössze 2,5 milliárd forinthoz sikerült hozzájutnia. Elmondja, hogy a trükkök a Balkánról szivárognak az országba, Románia, Bulgária és Ukrajna bűnözői élen járnak a fejlesztésben, ezért is fertőzöttebb az ország keleti régiója. A bűnözők szemtelensége sem ismer határt, idézi fel Egyházi Nikolett: állásinterjúikon több olyan személyt is kiszűrtek, akiről gyanítható volt, hogy az áramlopásban segédkezet nyújtó „vállalkozás” tagja.
Itt vannak a legújabb kormányzati döntések - élőben a Kormányinfó