Állami pénzből több mint 133 millió forintot költött idáig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jogi képviseletre abban a kártérítési perben, amelyet tavaly több pénzintézet ellen indított holokauszttúlélők és leszármazottaik egy csoportja az Egyesült Államokban – tudta meg lapunk Listár Dánieltől, az MNB kommunikációs szakértőjétől. Emlékezetes, 2009. március 25-én több bank, köztük magyarországi pénzintézetek ellen nyújtottak be keresetet Chicagóban. A Magyar Nemzeti Bank, az Erste Group Bank, az MKB Bayerische Landesbank, az OTP Bank és a Creditanstalt Bank elleni gyűjtőkereset szerint az alperesek jogelődei részt vettek a népirtásban, és bűnrészesek voltak benne, kifosztották a zsidó áldozatokat, eltulajdonították a rájuk bízott vagyont. A felperesek, „a banki lopás holokausztáldozatai” 1944-es árfolyamon számolt kétmilliárd dollárnyi vagyoni kár és a kamatok megtérítésére tartanak igényt. Ez az összeg mai értéken, a kamatokkal együtt körülbelül 75 milliárd amerikai dollár (13 834 milliárd forint) lenne, azaz Magyarország 2009-es GDP-jének körülbelül a 40 százaléka.
Tetemes költségek
Az MNB májusban közbeszerzési eljárásban szerződést kötött az amerikai Katten Muchin Rosenman ügyvédi irodával. A két fél többek közt arról állapodott meg, hogy az iroda 2011 decemberéig elvégzett munkáiért számlázható díjazása és költségei nem haladhatják meg a 2,1 millió amerikai dollárt (390 millió forintot). Az idén március 22-ig az MNB 133 345 283 forintot fizetett ki, holott a per valójában még el sem kezdődött.
Vizsgálják a jogosultságot
Egyelőre az úgynevezett joghatósági szakasz zajlik, amelyben azt vizsgálják, hogy az amerikai bíróság egyáltalán jogosult-e a felperesek által előterjesztett kereset elbírálására – olvasható az MNB lapunkhoz eljuttatott levelében. A döntéshez a bíróság amerikai belső jogi kérdéseket mérlegel. Ilyen például, hogy eljárhat-e külföldi állam ügyében, nem évültek-e el a követelések, nem rendezte-e azokat nemzetközi egyezmény, nem lenne-e célszerűbb, ha az ügyet Magyarországon bírálnák el, vagy ha az ilyen jellegű vitákat – szükség esetén – a két állam végrehajtó hatalma rendezné egymás között. A joghatóság kérdésében várhatóan májusban lesz az első tárgyalás. Az MNB az ügyben az amerikai ügyvédi irodán kívül egy hazai céget, a Katona János Ügyvédi Irodát is megbízta a jogi védekezés támogatásával.
Noha a bankoknak sokba kerül a jogi védekezés, költségeik eltörpülnek a felperesek által követelt összeg mellett – mondta lapunknak Kende Tamás, az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa. A kutató ismeretei szerint a mostanihoz hasonló nagyságú kártérítést még nem követeltek Magyarország történetében. Kifejtette, ha az MNB elveszítené ezt a pert, akkor hazánk nagyon nehéz gazdasági helyzetbe kerülhetne hosszú időre.
Az OTP Bank, amelynek jogelődje az 1949-ben létrejött Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat, pergátló kifogásokat nyújtott be. Lapunkat a bank kommunikációs osztálya arról tájékoztatta, hogy várhatóan május 19-én dől el, helyt ad-e a bíróság ezeknek.
Óriási a tét
Kende szerint több szempontból is érthető, hogy a pénzintézetek komolyan veszik a keresetet. Az ugyanis egyrészt nemcsak azoknak a követeléseiről szól, akik már most is a per felperesei, hanem gyűjtőper, amit azzal a céllal indítottak, hogy még további sok tízezer, a magyarországi holokausztban vagyonát veszített család értékeit követeljék vissza a bankoktól. Bár az amerikai bíróság esetleges elmarasztaló döntése nem lehetne végrehajtható Magyarországon, a bankok határokon túli átutalásain, külföldi számláin és vagyontárgyain az ítélet Amerikában és bizonyos esetekben azon kívül is érvényesíthető lehet. Ezért az MNB-nek és Magyarországnak is alapvető érdeke, hogy a bank minden jogszerű eszközzel megvédje álláspontját a bíróságon – erősítette meg a bank kommunikációs osztálya. Kende Tamás szerint a pénzintézeteknek azt is figyelembe kell venniük, hogy egy ilyen per kihat a tőzsdei részvényeik értékére.
Az az összeg, amelyet a bankok védekezésre költenek, nem térül meg, ha visszadobják a keresetet, de akkor sem, ha az alperesek nyernek. Ennek oka, hogy az amerikai szabályok nem rendelkeznek arról, hogy a pervesztes félnek meg kell térítenie a nyertes költségeit. Bár ezt elrendelheti a bíróság, valószínűtlen, hogy a holokauszt-áldozatokkal és rokonaikkal fizettetik ki a bankok és a magyar állam kárát.
origo.hu
Miért verik egymást ripacs celebek a Sztárboxban? - videó
