Készül az új törvény

Várhatóan már a tavasz folyamán megkezdődik az új munka törvénykönyve szakmai konzultációja. A kormány célja, hogy az unióban hazánkban legyen a legrugalmasabb munkaerőpiac. Az új jogszabály keretét a hónap végén megjelenő Nemzeti munkaterv adja.

Lapunk értesülései szerint még a tavaszi ülésszakban a parlament elé kerülhet az új munka törvénykönyvének tervezete. Régóta sejthető, hogy az Orbán-kormány le kívánja cserélni az 1992-ben megalkotott és az elmúlt tizenkilenc évben mintegy hetvenszer módosított jogszabályt, ám ezt csak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) múlt héten kiadott reformintézkedésekről szóló tanulmánya említi konkrétan – céldátum nélkül. A törvény előkészítésében az érdekképviseletek is részt vesznek; információink szerint a kormány már áprilisban tárgyalóasztalhoz invitálja a munkaadói és munkavállalói szervezeteket. A tájékoztató foglalkoztatással kapcsolatos része egyébiránt az új törvény megalkotását csak mellékesen említi, hangsúlyosabb szerepet kap a stratégia. – A kormány vállalja, hogy a Széll Kálmán-terv intézkedéseit kiegészítve április 30-ra elkészíti a Nemzeti munkatervet. Felülvizsgáljuk a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerét, valamint az aktív munkaerő-piaci politikák cél- és eszközrendszerét – áll a dokumentumban, amely hangsúlyozza: a munkatervben tesznek javaslatot az új törvényre, azt célozva, hogy itt legyen az unió legrugalmasabb munkaerőpiaca. A terv – törvényi eszközökkel – elsősorban az atipikus foglalkoztatást, azaz a részmunkaidőt, a bérelt és távmunkát, valamint a közmunka rendszerét hivatott új, stabil alapokra helyezni, de fontos az adminisztráció csökkentése és a be nem jelentett munkavégzés kifehérítése is. További részleteket is szerettünk volna megtudni, ám Czomba Sándort, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárát lapzártáig nem sikerült elérni.
A jelenleg hatályos munka törvénykönyve a húsz évvel ezelőtti gazdasági struktúrára volt méretezve, ahol a nagyvállalatok voltak a legfőbb foglalkoztatók, szemben a mostani kis- és közepes vállalkozásokkal – véli a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségének főtitkára. Dávid Ferenc lapunknak elmondta: a biztonság és a rugalmasság jegyében kell megalkotni az új jogszabályt, lehetőséget adva a feleknek, hogy például a túlóra feltételeit egymás között határozzák meg és foglalják ezt kollektív vagy egyéni szerződésbe. Szükséges ugyanakkor bizonyos dolgokat – így a várandós nők vagy a fiatalkorúak foglalkoztatásának feltételeit – kőbe vésni. Dávid Ferenc szerint az atipikus foglalkoztatást nem a hagyományos helyett, hanem mellette érdemes támogatni, komoly gazdasági termelés ugyanis csak teljes munkaidős tevékenységben lehetséges.

Terjed az online munkakeresés. A magyar munkavállalók 75 százaléka regisztrált már valamilyen közösségi oldalon, 15 százalékuk pedig a karrierépítés során is elsődlegesen ezeket használja – derül ki a Randstad Workmonitor nemzetközi felméréséből. Eszerint, bár a közösségimédia-használat elsősorban magáncélú, a portálokon található információk egyre jobban befolyásolják az álláskeresést.