Kevés hazai cég válik beszállítóvá

Sok oka van annak, hogy manapság egy hazai kisvállalkozás nagyon nehezen lehet egy  nagy cég közvetlen beszállítója. Az állam kedvező gazdasági környezet kialakításával, a bankok pedig hosszabb távú forgóeszközhitelekkel javíthatnak ezen – hangzott el egy tegnapi rendezvényen.

Nem éri el a négyszázat azoknak a magyar kisvállalkozásoknak a száma, amelyek közvetlen beszállítói lennének egy nemzetközi gép- vagy autóipari cégnek – jelentette ki Palócz Éva, a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány kuratóriumának elnöke a kis- és közepes vállalkozások helyzetét bemutató kutatásuk tegnapi tájékoztatóján. A szakember szerint emellett alig-alig találni olyan magyar vállalkozást, amelyik első szintű beszállítója (olyan cég, amely önálló részegységet állít elő) valamelyik autógyárnak. A megrendelő már a szerződéskötés előtt szigorú minőségi követelmények bizonyítását követeli meg a beszállítótól. Ezért egy-egy új üzem elindulása után legkevesebb egy-két évnek el kell eltelnie ahhoz, hogy hazai beszállítók megbízást nyerjenek el. A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy teljesen hiányzik a kisebb cégek egymásra épülő együttműködése, amely Nyugat-Európában megszokott, s számos beszállítói megbízást eredményezett, de egyre nagyobb problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya is.
A hazai viszonyok között nem termelődik akkora haszon a kisebb cégeknél, amely megalapozhatná a vállalkozás fejlesztését. Ezért kifejezetten szükség lenne a célzott támogatásokra, amelyek talán megindulhatnak az Új Széchenyi-terv pályázataival. De elengedhetetlen az is, hogy a bankok és ezek a vállalkozások megtalálják a közös nevezőt, s olcsó hitelekhez jussanak. A legfontosabb a hosszabb távú, akár
3-4 éves forgóeszközhitelek bevezetése lenne – jelentette ki Palócz Éva.
– A kormány szívügye a hazai beszállítók térnyerése, hiszen munkájuk importot vált ki – hangsúlyozta a rendezvényen Becsey Zsolt. A nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint a helyzet javulását olyan szerződésekkel tudják elősegíteni, amelyekben a betelepülő cégeknél meghatározzák, mely területen találhatnak munkát a magyar kis cégek. A szakképzési rendszer átalakítása megkezdődött, amit a nagy cégek üdvözölnek, és részt is vesznek benne, s terveik között szerepel a kisvállalkozói együttműködést ösztönző klaszterek létrehozása.
Kozma András, a kutatást finanszírozó Commerzbank elnök-vezérigazgatója arról beszélt, egyelőre nem nagyon akad a bankok feltételeinek megfelelő kisvállalkozás, ám a gazdasági környezet javításával ez megváltozhat. Ha a kormány folytatja az elmúlt egy évben megkezdett versenyképesség-javító intézkedéseket, akkor már csak a vállalkozásokon múlik, hogy sikeresek legyenek, s megtalálhatják a bankokkal a közös hangot.