Kilátásban a felminősítés?

A német csoda segíthet Magyarországon is, legfőbb exportpartnerünk ugyanis hihetetlen gyorsasággal lábalt ki a válságból, és a kivitel terén ma már alig bírja a tempót tartani a megrendelésekkel – hangzott el az ISI Emerging Markets nemzetközi befektetési ház minapi konferenciáján, ahol a hazai felzárkózás lehetőségeit vitatták meg az előadók.

A gazdasági elit válsága. A 2008–2009-es válság erkölcsi hibákra s az emberi értéktévesztésre vezethető viszsza – fogalmazott a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskola minapi fórumán Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója. A Keresztény gazdasági elvek a gazdaságban című konferencián az előadók azt vizsgálták, hogy miként alkalmazhatók a keresztény társadalmi elvek a gazdaságban. Hernádi Zsolt szerint a globális gazdasági elit válságát is jelenti a legutóbbi pénzügyi megrázkódtatás, mivel a hitelezési láncolatban mindenki elkövette a saját hibáját. – A jegybankok az alacsony alapkamatokkal már 2000 óta túlságosan olcsóvá tették a hiteleket, ez vezetett ahhoz, hogy kezelhetetlenné vált a kölcsönök visszafizetése, de ugyanúgy felelősek a hitelközvetítők is, akik nem hívták fel a figyelmet a devizahitelezés kockázataira. A a lakosságot figyelmeztetni kellett volna, hogy csak akkor vehet fel svájcifrank-alapú hitelt, ha van ilyen devizában bevétele, másképp az árfolyamkockázatot is vállalnia kell. – Ugyanakkor a hitelfelvevők is hibát követtek el, amikor a visszafizetést biztosra vették. Sőt, ehhez a folyamathoz asszisztált a politika is, mert a hitelekből a gazdasági fejlődés és a jólét látszatát kelthette, amit a választásokon kamatoztatni tudott. A láncolatban a hitelminősítőket és a pénzpiacokat felügyelő független intézményeket is felelősség terheli, mivel mulasztással vagy megtévesztéssel félrevezették a piaci szereplőket. Hernádi Zsolt aláhúzta: a piacgazdaság működőképes, ha betartják az emberi normákat; nem a rendszert kell hibáztatni, hanem az emberi mulasztásokat.

Még a megszorítások sem tudták lelassítani a német gazdaságot, amelynek motorját az autóipar teljesítményének 80 százalékos növekedése adja – hangsúlyozta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki szerint a feltörekvő országokba irányuló német export meglódulásából hazánk is profitál, mivel a térségben Németország harmadik legnagyobb beszállítójának számít. A német foglalkoztatási és növekedési mutatók minden eddiginél nagyobb optimizmusra adhatnak okot, annál is inkább, mert hazánk exportjának negyede Németországba irányul. A magyar gazdasági kilátásokkal kapcsolatban elmondta: a válságon túljutottunk, és a tavaly áprilisban kialakult bizalmi krízist is sikerült átvészelni. – A Nemzetközi Valutaalappal történt szakítás, a válságadók bevezetése és a görög gazdasági vészhelyzet ekkor rontott hazánk megítélésén, azóta viszont a kockázati megítélésünk meredeken javult – hangsúlyozta Suppan. Mindezt nemcsak a csődbiztosítási mutatók alakulása, hanem a múlt heti sikeres dollárkötvény-kibocsátásunk is alátámasztja. A piacok a Széll Kálmán-tervet is jól fogadták, mert az adósságcsökkentés tekintetében fenntartható pályát rajzolt fel. A térségbeli versenytársainkkal kapcsolatban leszögezte: idén nem előz meg bennünket Lengyelország, többek között azért, mert nálunk jobban alakul a költségvetési hiány, és az adósság lefaragásával kevesebbet kell költenünk a kamatterhekre. Suppan Gergely szerint már nyár végén kedvezően módosíthatnak hazánk megítélésén a hitelminősítők, és a Széll Kálmán-terv végrehajtásától függ a feljebb sorolásunk.
Bartha Attila, Kopint Tárki Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint idén a feldolgozóipar, az idegenforgalom és a tavalyi katasztrofális évhez képest sokkal jobb teljesítményű mezőgazdaság húzza a magyar gazdaság szekerét. Véleménye szerint az adócsökkentés nyomán a lakosságnál maradó pénz inkább a megtakarításokat növeli, mint a fogyasztást. A régiós országok fejlődésével kapcsolatban elmondta: 2003 óta nem közeledett Magyarország az unió fejlettebb országaihoz, miközben a térség többi tagállama 2005-től átlagosan évi ötszázalékos bővülést könyvelhetett el. – Idén növekedési fordulat várható hazánkban, de a munkaerőpiacon csak később várható változás, és az infláció is magasabb lehet a vártnál – közölte a Kopint-Tárki kutatója.