Madáchcsal a lövészárokban

Kalandos életet élt, hiszen kertésznek tanult, mégis – igaz, kanyargós úton – eljutott a színpadig, a pódiumig, a film- és rádióstúdióig. A kilencvenhárom éves Joó László ma is szívesen „gyomlál”, főleg a szeretett szép magyar anyanyelvén Édesanyja gyakran mondogatta neki kiskorában: „Meglátod, lesz jobb dolgunk is, kisfiam, hiszen te burokban születtél.” Mi más is lehetett nemrégiben megjelent visszaemlékezésének címe, mint Burokban születtem, alcíme pedig A színház és a világ.

Temesi László
2011. 04. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Joó László mindig a versek bűvöletében élt: Csokonai, Berzsenyi, Petőfi, Arany, Ady, Radnóti, Illyés és József Attila voltak a legkedvesebbek. Kosztolányit Ascher Oszkár szerettette meg vele. Ma is legalább száz verset tud kívülről, negyvenkét éve hű társa, Margitka mondta: Laci a kertben is állandóan versel. Így tartja frissen a memóriáját.
Különben is a neves színész számára a vers szó szerint életmentő. Erről így vallott:
– A Szózat mentette meg az életemet, amikor 1944. március 15-én Marosvásárhelyen több tízezer ember előtt mondtam el, és a jutalmam az volt, hogy nem kellett a frontra mennem, ahol bizony bajtársaim közül sokan odavesztek. Megúsztam a háborút, bár a lövészárkot én sem kerülhettem el. Miközben fejünk felett röpködtek a gránátok, egy tiszttel felváltva mondogattuk Az ember tragédiája sorait. A vers szeretete segített át a nehézségeken, a szegénységen, a háborún, a hadifogságon, a forradalmon, a mellőzöttségen – és most az öregségen is. A vers éltet, a vers csodákra képes! Nagy szerencsémre bejártam Európát a kint élő magyarok örömére a magyar költészet előadójaként. Hálás vagyok a Teremtőnek, hogy gyönyörű nyelvünk virágát, verset mondhatok még ma is.
Szegény, félárva gyerekként Győrben járta alsó iskoláit, diakonisszák gondozták, tanították. Tanárai figyeltek fel versmondó tehetségére még a középiskolában, ahol kertészi végzettséget szerzett. Gondolt egy merészet, és színésznek állt, 1943-ban végezte el a színiakadémiát. Két évre rá Debrecenben a Csokonai Színházban kezdte pályáját, majd a Művész, a Belvárosi, a József Attila, az Ifjúsági és a Pécsi Színházban folytatta, de legnagyobb csodálkozására – a József Attila Színházban vállalt forradalmi bizottsági vezetői múlttal a háta mögött – 1958-ban kinevezték a Győri Kisfaludy Színház élére, ahol négy évet töltött. Utána a Pannónia Filmstúdióban dolgozott, ahol mintegy félezer film feliratát készítette el az évtizedek alatt, többek között Szabó István- és Jancsó Miklós-filmeket feliratozott.
– Képre alkalmaztam a szöveget, ami bizony nem volt könnyű munka, hiszen „lefordítva” ez annyit jelent, hogy öt mondatból kettőt kellett csinálnom, méghozzá úgy, hogy rímeljen a képre, ne vesszen el az eredeti mondandó értelme. Amire büszke vagyok, hogy még nyolcvanévesen is megkerestek a rendezők!
Amire még nagyon büszke, hogy Gábor Miklós híres Hamletjében a Színészkirály lehetett, hogy versmondásával bejárta egész Európát, hangjátékokat írt, és három éve a balatonfüredi versünnepen díjazott lett!
Persze ne feledkezzünk meg főbb szerepeiről: Posáról, lord Berkeleyről és Kolumbuszról sem. S feltűnt a Beszterce ostroma, valamint az Ének a búzamezőkről című filmben. Kedvenc partnerei voltak többek között: Sulyok Mária, Gobbi Hilda, Domján Edit, Somlay Artúr, Ajtay Andor. A nagy barátok közt pedig fellelhetünk két színészlegendát, Pécsi Sándort és Bessenyei Ferencet.
Hosszú élete alatt találkozott a történelemmel, például Nagy Imrével is, aki egyszer az öltözőjében gratulált neki, és a nagy írókkal, mint Zilahyval, Sarkadival, Illyéssel. Élete egyik fő feladataként még ma is a magyar vers művészi, magas fokú népszerűsítésén fáradozik.
Könyvében egyszerre bontakozik ki egy huszadik századi művészsors és a magyar színháztörténet különös korszaka. Élete kalandregénybe illően alakult, ahogy maga a szerző nyilatkozta:
– Ha valaki elmondja nekem, ami a könyvben szerepel, nem hiszem el, pedig mind velem történt meg. Tényleg burokban születtem, mindent megkaptam az élettől. Margitkát és Eszter lányomat is, akik a legkedvesebb ajándékaim, akik nélkül talán már nem is élnék.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.