Joó László mindig a versek bűvöletében élt: Csokonai, Berzsenyi, Petőfi, Arany, Ady, Radnóti, Illyés és József Attila voltak a legkedvesebbek. Kosztolányit Ascher Oszkár szerettette meg vele. Ma is legalább száz verset tud kívülről, negyvenkét éve hű társa, Margitka mondta: Laci a kertben is állandóan versel. Így tartja frissen a memóriáját.
Különben is a neves színész számára a vers szó szerint életmentő. Erről így vallott:
– A Szózat mentette meg az életemet, amikor 1944. március 15-én Marosvásárhelyen több tízezer ember előtt mondtam el, és a jutalmam az volt, hogy nem kellett a frontra mennem, ahol bizony bajtársaim közül sokan odavesztek. Megúsztam a háborút, bár a lövészárkot én sem kerülhettem el. Miközben fejünk felett röpködtek a gránátok, egy tiszttel felváltva mondogattuk Az ember tragédiája sorait. A vers szeretete segített át a nehézségeken, a szegénységen, a háborún, a hadifogságon, a forradalmon, a mellőzöttségen – és most az öregségen is. A vers éltet, a vers csodákra képes! Nagy szerencsémre bejártam Európát a kint élő magyarok örömére a magyar költészet előadójaként. Hálás vagyok a Teremtőnek, hogy gyönyörű nyelvünk virágát, verset mondhatok még ma is.
Szegény, félárva gyerekként Győrben járta alsó iskoláit, diakonisszák gondozták, tanították. Tanárai figyeltek fel versmondó tehetségére még a középiskolában, ahol kertészi végzettséget szerzett. Gondolt egy merészet, és színésznek állt, 1943-ban végezte el a színiakadémiát. Két évre rá Debrecenben a Csokonai Színházban kezdte pályáját, majd a Művész, a Belvárosi, a József Attila, az Ifjúsági és a Pécsi Színházban folytatta, de legnagyobb csodálkozására – a József Attila Színházban vállalt forradalmi bizottsági vezetői múlttal a háta mögött – 1958-ban kinevezték a Győri Kisfaludy Színház élére, ahol négy évet töltött. Utána a Pannónia Filmstúdióban dolgozott, ahol mintegy félezer film feliratát készítette el az évtizedek alatt, többek között Szabó István- és Jancsó Miklós-filmeket feliratozott.
– Képre alkalmaztam a szöveget, ami bizony nem volt könnyű munka, hiszen „lefordítva” ez annyit jelent, hogy öt mondatból kettőt kellett csinálnom, méghozzá úgy, hogy rímeljen a képre, ne vesszen el az eredeti mondandó értelme. Amire büszke vagyok, hogy még nyolcvanévesen is megkerestek a rendezők!
Amire még nagyon büszke, hogy Gábor Miklós híres Hamletjében a Színészkirály lehetett, hogy versmondásával bejárta egész Európát, hangjátékokat írt, és három éve a balatonfüredi versünnepen díjazott lett!
Persze ne feledkezzünk meg főbb szerepeiről: Posáról, lord Berkeleyről és Kolumbuszról sem. S feltűnt a Beszterce ostroma, valamint az Ének a búzamezőkről című filmben. Kedvenc partnerei voltak többek között: Sulyok Mária, Gobbi Hilda, Domján Edit, Somlay Artúr, Ajtay Andor. A nagy barátok közt pedig fellelhetünk két színészlegendát, Pécsi Sándort és Bessenyei Ferencet.
Hosszú élete alatt találkozott a történelemmel, például Nagy Imrével is, aki egyszer az öltözőjében gratulált neki, és a nagy írókkal, mint Zilahyval, Sarkadival, Illyéssel. Élete egyik fő feladataként még ma is a magyar vers művészi, magas fokú népszerűsítésén fáradozik.
Könyvében egyszerre bontakozik ki egy huszadik századi művészsors és a magyar színháztörténet különös korszaka. Élete kalandregénybe illően alakult, ahogy maga a szerző nyilatkozta:
– Ha valaki elmondja nekem, ami a könyvben szerepel, nem hiszem el, pedig mind velem történt meg. Tényleg burokban születtem, mindent megkaptam az élettől. Margitkát és Eszter lányomat is, akik a legkedvesebb ajándékaim, akik nélkül talán már nem is élnék.
origo.hu
Megöltek egy fiatal férfit Dunaföldváron
