Kiss Péter volt kancelláriaminiszter volt tegnap az első, aki kihallgatásra érkezett a nyomozó hatóság Zichy Jenő utcai épületébe. Az MSZP-s politikus elmondta, azért idézte be az ügyészség, hogy igazolja, valóban ő hitelesítette azt a 2008-as dobogókői kormányülésen készült jegyzőkönyvet, amely alapján a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálta az ügyet. A Kehi szerint a 2008. június 10–11. között megtartott kormányülésen lényegében arról is döntöttek, hogy a moszkvai kereskedelmi kirendeltség korábban szabálytalannak bizonyult adásvételét lepapírozzák. Kiss Péter kifejtette, ő nem gyanakodott szabálytalanságra, amikor a kerki és további két külföldi ingatlan hasznosítása volt napirenden.
Iváncsik Imre 2008-ban a polgári titkosszolgálatokért felelős államtitkár volt. Elmondása szerint őt pusztán csak azért hallgatták ki, mert jelen volt a dobogókői kormányülésen.
*
A szocialista képviselő – miként arról a sajtót tájékoztatta – nem tudott az ingatlaneladásról és arra sem emlékszik, hogy mi történt a szóban forgó kormányülésen. Magyarázatul még hozzátette, hetente voltak kormányülések, emlékezete pedig elsősorban az ő területére, a titkosszolgálatok tevékenységére terjed ki.
Ficsor Ádámot, Gyurcsány Ferenc egykori kabinetfőnökét is meghallgatta a főügyészség, ő azonban nem nyilatkozott a sajtónak.
Fazekas Géza, a KNYF szóvivője érdeklődésünkre elmondta, a múlt héten a volt agrárminisztert és a Miniszterelnöki Hivatal egykori államtitkárát is kihallgatták tanúként az ügyben. Gráf Józsefről és Tordai Csabáról van szó, akik szintén ott voltak Dobogókőn. Korábban – amint arról beszámoltunk – Göncz Kinga volt külügyminiszter is kénytelen volt válaszolni az ügyészségi nyomozók kérdéseire.
A 2009 novembere óta tartó büntetőeljárásnak jelenleg három gyanúsítottja van, akik szabadlábon védekeznek: Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkár, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetője és Székely Árpád volt moszkvai nagykövet. A gyanúsítottak a nyomozó hatóság szerint – az árfolyamveszteségre is tekintettel – a magyar államnak csaknem hétmilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a moszkvai ingatlanügylettel.
A megalapozott gyanú lényege szerint az akkori moszkvai magyar nagykövet – a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva – érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével 2008. március 14-én szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű társaság képviselőjével a magyar állam tulajdonát képező moszkvai kereskedelmi képviselet elidegenítéséről. A szerződés 23,6 millió amerikai dollár vételárat tartalmazott, amely jóval kevesebb az ingatlan moszkvai piaci forgalmi értékénél. A vevő cég közvetlenül a szerződéskötés után a vételárból 21,3 millió dollárt utalt át a magyar állam részére, ezt az összeget az MNV Zrt. értékesítési bevételi számláján írták jóvá, és 3,5 milliárd forintra váltották át.
Azt, hogy az eladás szabálytalanul történt (az ügylet törvényes felhatalmazás nélkül történt, nem előzte meg pályáztatás, hátrányos volt az államra nézve), a Gyurcsány-kabinet is észlelte, ezért kormányzati szervezetek bevonásával utólag próbálták helyrehozni a hibákat. A Dobogókőn elfogadott nem nyilvános kormányhatározatban az olvasható: „A moszkvai kereskedelmi kirendeltségnek az állami vagyonkörből való kikerülése lezárult, továbbá a kormány felhívta a külügyminisztert, hogy a pénzügyminiszterrel együttműködve gondoskodjon az állami vagyonról szóló 2007. évi törvényben előírt iratok beszerzéséről.” – Ez az elsőre nehezen érthető mondat az ügyészség, illetve az ügyet ugyancsak vizsgáló Kehi szerint azt jelenti, hogy az épületet eladták, és a kormány felkéri a két minisztert – Göncz Kingát és Veres Jánost –, hogy utólag papírozzák le az ügyet, vagyis szerezzék be a szükséges iratokat. Két hónappal később, július 30-án a magyar kormány újrakezdte az épület eladásáról szóló eljárást. Innentől kezdve a Külügyminisztérium és az MNV vezetői még belső levelezéseikben is úgy fogalmaztak, mintha az épületet korábban nem adták volna el.
origo.hu
Gulyás: Kérdés, hogy a lopást az EP támogatja-e?
