Hétvégeken a márciusi jó idő ezreket csalogatott a Városligetbe és százakat a Népligetbe. Arányaiban ez jellemzi a két zöld terület népszerűségét. Pedig látszik a törekvés a Népligetben is, egy hónapja metszenek, parkosítanak, palántákat ültetnek a fővárosi kertészet munkatársai. Valós szolgáltatások nélkül viszont nehéz vendéget csalogatni a rossz közbiztonságáról ismert területre.
A kőbányai futóhomok megkötésére 1855-ben akácfákkal kezdték beültetni a jelenlegi Népliget poros területét, s 1868-ban született meg a terv park létrehozására a homokbánya és szeméttelep helyén. 1870-ben platánokat, hársakat, amerikai kőriseket, juharfákat ültettek, s ezzel létrejött a park ma is jellemző, sajátos hangulata. A Népligetet átadásakor még az „új városligetnek” nevezték a korabeli lapok. Aztán a csatornázottság hiánya miatt elmaradt a fizetőképes közönség, a művelt publikum másutt keresett magának kikapcsolódást. A közvélekedés olyan területként tartotta számon, „ahová rendes ember nem jár”.
Egyik legnépszerűbb része a Mutatványos tér volt, gyorsan megszülettek a színesre festett, lampionnal díszített szórakozóhelyek: volt mozi, vendéglők, dodzsem, cirkusz, céllövölde, barlangvasút, kör- és hajóhinta, de itt állt Kemény Henrik Bábszínháza, valamint Közép-Európa legnagyobb és leghosszabb hullámvasútja is, amely „a Kárpátoktól az Adriáig” szlogennel utaztatta vendégeit. A Népligetet, amelynek gúnyneve a „Nepcsi” volt a tehetősebb polgárok Városligetével szemben, annak idején inkább a munkásosztály látogatta. Az 1930-as évektől egészen a 1980-as évekig autó- és motorversenyeket rendeztek.
A park területe teljes egészében Budapest X. kerületében van, noha a délkeleti szegletétől kevesebb mint száz méterre lévő Albert Flórián stadion miatt sokan a IX. kerülethez, azon belül is a Ferencvároshoz tartozónak vélik. A 137 hektáros Népligetben található az 1977-ben megnyitott planetárium is, amelynek 23 méter átmérőjű kupolájában csillagászati előadásokat és pop-, illetve klasszikus zenével kísért lézerbemutatókat tartanak. Ráférne a felújítás, leginkább iskolai csoportok érdeklődnek a bemutatók iránt.
Aki gyakran sétál a Népligetben, okkal hiányolja a szolgáltatásokat. Bizony, télen a tea-, grog- és puncsárus, a gesztenyesütő is forgalomra számíthatna, tavasztól őszig pedig a kávéházak, kiülős sörözők akár be is népesednének itt. Kár azon morfondírozni, hogy vajon mennyire emelnék a látogatók számát, amikor a park területén álló siralmas állapotú épületekben most hajléktalanok húzódnak meg, illetve prostituáltak ajánlják szolgáltatásaikat. Sokakban megfogalmazódik, ha a fővárosnak lenne határozott elképzelése, lovas és biciklis rendőrök járőröznének itt, és este is nyugodtan lehetne sétálni, talán a vállalkozó kedv is nőne.
Példa akadna, hiszen 2007-ben nyitotta meg kapuit a főváros legszebb és legmodernebb parkja a Kopaszi-gáton – igaz, magántulajdonban. A Lágymányosi-öbölben fekvő park mára a kisgyermekes családok és a fiatal párok pihenőhelye lett, de az idősebb korosztály számára is remek kikapcsolódási lehetőséget nyújt. Ezzel szemben a Népligetben egy ideje ismét elszaporodtak az orrukra nejlonzacskót szorító, bódult állapotban dülöngélő egyének. A terület a főváros kezelésében van, de hatóságilag a X. Kerületi Rendőrkapitánysághoz tartozik. Ott valóban ismerik a „szipusok” problémáját, de gyakorlatilag semmit nem tehetnek velük, hiszen maga a „szipuzás” mint tevékenység nem minősül bűncselekménynek, így tulajdonképpen azt bárki bárhol végezheti büntetés nélkül.
Négy évvel ezelőtt Hogyan ítéljük meg és hogyan használjuk a budapesti „három gráciát”? címmel készített tanulmányt egy csoport a Margitsziget, a Városliget és a Népliget társadalmi megítélése és használata kapcsán. A Főkert Nonprofit Zrt. megrendelésére végzett közvélemény-kutatást Gergely Andrea, Kincses Péter, Gábor Péter és Bardóczi Sándor készítette. A kutatás néhol meghökkentő eredményekkel is szolgált. Arra a kérdésre, hogy melyik közparkot kedveli leginkább, a budapestiek több mint harmada említette elsőként a Margitszigetet. A Városligetbe a megkérdezettek negyede, a Népligetbe pedig mindössze négy százaléka vágyik. Bár az eredmény jósolható volt, mégis „megdöbbentő, hogy Budapest legnagyobb területi kiterjedésű városi zöld felülete ennyire mellőzött szerepet tölt be egy olyan városban, ahol a városi zöld felületek kapcsán az átlagpolgárban mélyen gyökerező gondolat azok folyamatos csökkenése, veszélyeztetettsége és hiánya” – állapítják meg a tanulmány készítői. A megkérdezettek csaknem harmada semmi vonzót nem lát a Népligetben.
Ez utóbbit a másik két vizsgált közparktól elsősorban rossz közbiztonsága, a válaszadók számára nemkívánatos közönsége különbözteti meg. A fővárosiak lepusztultnak, felújításra szorulónak, illetve piszkosnak, szemetesnek tartják. A Népliget a válaszadók szerint unalmas is. Ez elsősorban a kiszolgáló létesítmények, játszóterek hiányára vezethető vissza.
„Összefoglalásként azt állapíthatjuk meg, hogy a fővárosi nagy parkok társadalmi megítélése keveset változott a XIX. század vége óta. A margitszigeti »tündérkert« továbbra is a szépség és a béke szó szoros értelmében vett szigete. A Városliget továbbra is együttesen szolgálja a »corso« és a »vurstli« funkcióit vidám nyüzsgésével. A Népliget pedig a mai napig olyan terület, »ahova rendes ember nem jár«” – olvasható a négy évvel ezelőtt készült tanulmányban. És a szándékokat azóta sem váltották fel tettek. Az újságok 2008 novemberében hírül adták, hogy több nagy beruházásról is döntött a Fővárosi Közgyűlés. Többek között jóváhagyta a Kelenföldi pályaudvar fejlesztési koncepcióját, az 1-es és a 3-as villamosvonal korszerűsítését és meghosszabbítását, illetve a Népliget újjáélesztését.
A döntésekre azért volt sürgősen szükség, mert 2010-ig szólnak a Budapestnek és a Közép-Magyarország régiónak nyújtandó uniós források. Budapesten, illetve a régióban maximált az elkölthető pénz nagysága, s szigorúbb időbeni lefutási keretei vannak a projekteknek – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium volt államtitkára. 2010 végéig a beruházások legalább 90 százalékának meg kell kezdődnie ahhoz, hogy az ország megkapja az uniós pénzeket. A Népligetet újjáélesztése során korszerű városi közterületté alakítják, ennek keretében a játszóteret is átépítik, melynek összköltsége eléri az 1,3 milliárd forintot – tette hozzá.
Az akkori elgondolás szerint a közösségi terek visszahódításának egyik fontos eleme, hogy 2009-től az elvadult, elzüllött, korábbi szórakoztató parki funkcióját elvesztett Népligetet visszaadják a fővárosiaknak. A Margitszigeten összesen három fővárosi nagy rendezvényt tartanának egy évben, minden más átkerülne a Népligetbe, amely a következő évtized elejére Európa egyik legsokoldalúbb nagyvárosi rendezvényparkjává válna.
Azóta egyetlen – beruházási jellegű – kapavágás sem történt a Népligetben. A bokrok között furcsa párok álldogálnak, az újságokban néha megjelenik, hogy hajléktalan bántalmazta társát, vagy kirabolt egy arra sétálót. Ki beszél itt kávéházakról és lovas rendőrökről?
origo.hu
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat
