Öngondoskodásra intenek a biztosítók

Nem elég az állami nyugdíjra bízni az idős napjaink anyagi biztonságát, más megtakarításokra is szükség van – állítja a Magyar Biztosítók Szövetsége. A számítások szerint 2050-ben az átlagbér harmadát kapják majd a nyugdíjasok az állami rendszerből.

Le kell számolnunk azzal az illúzióval, hogy időskori ellátásunkat kizárólag az állami nyugdíjra alapozzuk. Európában nincs olyan gazdag ország, ahol csupán az állami juttatás elegendő lenne – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) főtitkára. A jelenleg érvényes szabályok szerint a nyugdíjbiztosítási járulék a munkavállaló által befizetett tízszázalékos és a fizetendő bér 24 százalékát kitevő, a munkaadót terhelő nyugdíjjárulékból adódik össze. Ez összesen 34 százalék, ami a mai, 202 800 forintos átlagbérre vetítve 68 952 forintot tesz ki. Ennyi lenne az átlag nyugdíj, ha egy aktív keresőre egy nyugdíjas jutna. Azonban jelenleg az átlagos nyugdíjak ennél az összegnél magasabbak: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis manapság 3,7 millió aktív járulékfizetőnek kell ellátnia hárommillió nyugdíjast – minden nyugdíjasra 1,38 aktív, járulékfizető dolgozó jut –, ezért egy átlag nyugdíj 83 640 forintot tesz ki. Ez a helyzet azonban változóban van, mivel az idős emberek egyre többen, az aktív korúak pedig egyre kevesebben lesznek. Egy ENSZ-statisztika szerint 2050-re felével növekszik Magyarországon a hatvan éven felüliek aránya. Miután a születések száma csökken, a század közepére az aktív dolgozók feleanynyian lesznek, mint a nyugdíjasok, aminek következtében az átlag nyugdíj az átlagbér 34 százalékára esik vissza, amennyiben a járulékterhek nem változnak.
Megkerülhetetlen, hogy a hazai lakosság gondolkodásába, pénzügyi döntéseibe is bekerüljön a nyugdíj-előtakarékosság fogalma – jelentette ki a Mabisz főtitkára. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy az emberek aktív korukban a pénzük egy részét megtakarítják, majd nyugdíjaskorukban használhatják fel azt. A lakosság hosszú távú megtakarításainak növekedése az állam számára is előnyös, mivel így kevésbé kell igénybe venni külső forrást a költségvetés finanszírozásához, és ezáltal csökken az ország anyagi kiszolgáltatottsága.
A megtakarítási formák kínálata már-már zavarbaejtően széles: biztosítástól a nyugdíjszámláig, befektetési alapoktól az önkéntes pénztárakig sok minden szóba jöhet. A pénzügyi szakértők tapasztalatai szerint az emberek elsősorban azokat a befektetéseket részesítik előnyben, amelyekből szükség esetén nagy veszteség nélkül ki lehet venni a pénzt. – Az önkéntes pénztárakból ugyan fel lehet venni a hozamot tíz év után, ám a tőkerészhez nagyon nehéz hozzáférni. A számok azt mutatják, hogy azok, akiknek lejárt a tíz évük, nem is hagyják a hozamot a kasszáknál, hanem valamely más befektetésbe helyezik át – közölték a lapunknak nyilatkozó tanácsadók.