Pályamódosítás

Hanthy Kinga
2011. 04. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Precedensértékű lehet a Veszprém Megyei Bíróság ítélete, amellyel visszaadta önkormányzati tulajdonba a 2006-ban privatizált szentkirályszabadjai repülőteret. A beruházó nem teljesítette a szerződésben vállaltakat, Veszprém és Szentkirályszabadja ezért visszaperelte az ingatlant – és nyerésre áll. Az ítélet nem jogerős.
Amikor 2009 februárjában a balatonalmádi polgárok a szentkirályszabadjai repülőtér megépítése és újbóli megnyitása ellen tiltakoztak, a harc Dávid és Góliát összecsapásának tűnt. Multik kontra civilek. A légi folyosót a beruházó tulajdonosok a tó felől a város felett akarták vezetni, vagyis Almádit telibe kapta volna, ráadásul a kifutópálya tervbe vett meghosszabbítása azt jelezte, hogy óriásgépek fogadására is fel akarnak készülni, ez pedig a zaj-, víz- és levegőszennyezéssel tönkretette volna nemcsak az üdülőhely, hanem a Balaton nyugalmát is.
Mondhatnánk, hogy most a civil kurázsi aratott diadalt, de nem egészen vagy inkább nem csak erről van szó, bár kétségtelen, hogy az országos nyilvánosságot kapott tiltakozó akcióval sok szimpatizánst és szakmai segítőt szereztek az ügynek. Iványi András, Szentkirályszabadja polgármestere szerint a szerződés világos és egyértelmű volt, így a megyei bíróság, a jelenkori magyar joggyakorlatban szokatlan módon, már az első tárgyalási napon ítéletet is hozott: megállapította, hogy a 2006. szeptember 26-án kötött ingatlan-adásvételi szerződés érvénye megszűnt a felperesek, vagyis Veszprém és Szentkirályszabadja önkormányzatának jogszerű elállása miatt, az alperes ugyanis nem teljesítette a 2010. szeptember 11-i határidővel vállalt kötelezettségeit. Ezért az alperes tulajdonjogát törlik az ingatlan-nyilvántartásból, Veszprém és Szentkirályszabadja tulajdonjogát pedig visszajegyzik. Az ingatlant 15 napon belül kell átadni.
A vesztes Buda West Airport Holding Zrt. ingatlanfejlesztési vezetője, Karai Péter sajnálkozását fejezte ki, hogy az ügyben nem tud információkkal szolgálni, és azt ígérte, hamarosan nyilatkozatot adnak ki.
Porga Gyulát, Veszprém polgármesterét arról kérdeztük, ki kinek és mennyivel tartozik ezután, vissza kell-e fizetnie a két településnek a vételárat. A városvezető elmondta, a bíróság később, másik peres eljárásban ítélkezik a két oldal követeléseinek jogosságáról. Most csupán azt mondta ki, hogy a tulajdonjog visszaszáll a két településre. A jogerős döntés után Veszprém és Szentkirályszabadja birtokon belülre kerül.
A magyar katonai vezetés Szentkirályszabadján 2004 végén zárta be a 87. Bakony harcihelikopter-ezred repülőterét, az állam a 440 hektáros területet térítésmentesen átadta a két település önkormányzatának – egyharmad Veszprémé, kétharmad Szentkirályszabadjáé – azzal a feltétellel, hogy ott polgári hasznosítású repülőteret működtessenek. Mivel erre nem volt pénzük, meghirdették eladásra. Az első kiírásra senki sem jelentkezett, a második körben nyertes olasz cég nem fizette ki a vételárat, így a terület a második helyezetté, az angol, amerikai és magyar szakmai-pénzügyi befektetői tulajdonú, ír–izraeli befektetői hátterű, offshore vállalkozások tulajdonában lévő, 240 millió forintos törzstőkével rendelkező Buda West Airport Holding Zrt.-é lett. A vételár, a bruttó 1,2 milliárd forint nagyon alacsony, szakértők szerint felveti az ingatlanspekuláció gyanúját. A társaság 2006 novemberében vette birtokba a repülőteret, és vállalta, hogy a rendezési terv elfogadását követő két éven belül megkezdi a nyilvános, kereskedelmi repülőtér működtetését, továbbá ipari, logisztikai, tudományos parkot épít ki. A fejlesztések első ütemét, a légikikötő megépítését 2008 végére ígérte, a tervek szerint három és fél milliárd forintos beruházással, 2009-ben a cég képviselője már ötmilliárdos beruházásról beszélt.
Új helyzetet teremtett a Buda West számára a 2006-os önkormányzati választás. A veszprémi képviselő-testület ugyanis azt a döntést hozta, hogy a repülőtér üzembe helyezése előtt a meglévő épületeket csak 10 százalékkal lehet bővíteni, tehát amíg nincs repülőtér, nincs ipari park és logisztikai központ sem. Ebben az üzleti konstrukcióban azonban a repülőtér inkább vitte, mint hozta volna a pénzt, 200 kilométeres körzetben ugyanis hat nagy és három kisebb nemzetközi repülőtér is van, továbbá fejlesztési tervek Taszáron, Siófok-Kilitiben, Tökölön, Vát-Porpácon, Pápán, Zalaegerszegen és Tapolcán. Sok konkurens, visszaeső kereslet.
A szakmai érvek is erősebbnek bizonyultak ezúttal a befektetői érdeknél, 2010 szeptemberében, a megismételt vizsgálati eljárás során is kizáró ok merült fel a repülőtér környezetvédelmi engedélyezését illetően, így a Buda West Zrt. kérelmét elutasították. A cég a hosszadalmas engedélyeztetési procedúrával magyarázta a repülőtér átadásának elhúzódását. Tény, hogy a 2008. május végén beadott kérelem sorsa több mint két év alatt jutott el a jogerőig, a két önkormányzat azonban akkor már úgy látta, a beruházó csak magyarázkodik, nincs is szándékában a tervek megvalósítása. Ezért úgy döntöttek, hogy mivel a szerződésbe foglalt határidő lejárt, élnek elállási jogukkal, sőt a mulasztás, illetve az elmaradt haszon miatt kötbért és kártérítést követelnek.
Iványi András, Szentkirályszabadja polgármestere azt mondja, felkészültek rá, hogy legkésőbb ősszel átveszik a területet, de nem kizárt az sem, hogy előbb, ha a Buda West végül nem fellebbez. A szerződés ugyanis egyértelmű. Mivel a terület tulajdoni lapján is repülőtér megnevezés szerepel, nagyon bonyolult lenne az átminősítés. Az érvényes rendezési terv szerint olyan ipari-logisztikai parkot építenének ki, amelyiknek van repülőtere. Meg kell vizsgálni, milyen befektetői szándékok lehetnek. Mint mondja, a veszprémi városvezetéssel jó a viszony, a közös hasznosításnak így nem lesz akadálya, a Buda Westben pedig nem sok örömük volt.
Az a veszély tehát elhárult, hogy naponta több óriásgép röpköd Balatonalmádi, illetve a Balaton felett, a hatályos kormányrendelet szerint azonban ez továbbra is polgári repülőtér besorolású terület. Jelenleg a IV. kategória engedélyezése van folyamatban, ami azt jelenti, hogy legalább egy sávot, vagyis egy természetes talajú vagy szilárd burkolattal ellátott futópályát kell kijelölni. Ehhez, mondja Porga Gyula veszprémi polgármester, nem kell különösebb infrastruktúra – a szentkirályszabadjai repülőtéren jelenleg is folyik sportrepülés –, és az ipari park kiszolgálása legfeljebb heti néhány le- és felszállást igényelhet.
Sok vagy kevés? A Balaton, legnagyobb nemzeti kincsünk érdeke mindent felülír. Kérdés, felülírhatja-e a jogszabályokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.