Szabó Máté: Kell a változás

Nem lehet minden fontos alkotmányos jog védelmére önálló ombudsmani tisztséget létrehozni – véli az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, ezért Szabó Máté egyetért az ombudsmani rendszer átalakításával. A szakember a mostani alkotmányozásról szólva rámutatott: hazánk az egyetlen, amely a rendszerváltozás után is életben tartotta sztálinista alaptörvényét.

Megérett az idő. Történelmi szempontból a jelenlegi alkotmány egy diktatúra teremtménye, Magyarországnak eddig nem volt demokratikus körülmények között elfogadott alkotmánya – írta Mádl Ferenc volt köztársasági elnök a Neue Zürcher Zeitung tegnapi számában. A svájci napilapban Mádl kifejtette, már régen megérett az idő arra, hogy a magyar demokrácia megalkossa saját alkotmányát. – Elismerhetjük, hogy kényszer nem áll fenn, de azt már jóval kevésbé lehet állítani, hogy egy új alkotmány létrehozása történelmileg nem szükségszerű – olvasható a cikkben. A szöveg hatálybalépése után lehet majd lemérni, milyen elengedhetetlen szerepük lesz az új és az újrafogalmazott részeknek Magyarország általános és alkotmányjogi megújulásában és az európai örökség értékrendjének érvényre juttatásában – vélte Mádl. A volt államfő leszögezte, a magyar sajtó teljesen szabadon alkot ítéletet, és harcias vitákat jelentet meg. Szerinte aggodalomra valójában az ad okot, hogy Magyarország 2002 után elvesztette korábbi vezető gazdasági szerepét a régióban, és a pénzügyi válságban súlyos helyzetbe került.

Az új alkotmány tervezete módosítaná az ombudsmanok tevékenységét: a jövőben egy biztos lenne, akinek munkáját a kisebbségi és a zöldombudsman helyettesként segítené. Mi a véleménye erről?
– Szükségesnek tartom az ombudsmani rendszer egységesítését. Az utóbbi évek szociális és gazdasági problémái megmutatták, hogy az emberi és a polgári jogokat egymással összhangban kell oltalmazni. Úgy vélem, a jogvédelmet csak az ésszerű munkamegosztás alapján működő, egységes ombudsmani rendszer láthatná el megfelelően. Tévesnek tartom azt a felfogást, miszerint minden fontos alapjog védelmére nevezzünk ki önálló ombudsmant. E nézet kudarcát már külföldön is felismerték.
– Megromlott a viszony a biztosok között?
– Szakkérdésekben zavartalan a kommunikáció. Az utóbbi időkben valóban adódtak nézetkülönbségek, ám ezek nem személyes természetűek voltak. Ezzel együtt is úgy gondolom, nem tartható fenn sokáig, hogy a négy ombudsman négyfelé húzza az állampolgári jogok védelmének szekerét. Az egységes, egy ombudsman irányította rendszer bevezetése ezen is változtathat.
– Az alkotmány tervezete módosít az alapvető jogok védelmén?
– Mindenképpen újdonság, hogy a javaslat a jogok és a kötelezettségek egységéről beszél. Ez a tétel – több más rendelkezéshez hasonlóan – kihívásokat jelenthet a jogalkalmazóknak. Az értelmezési problémákat az Alkotmánybíróság orvosolhatja majd.
– Miként vélekedik az alkotmányozás mostani folyamatáról?
– Az 1989–90-ben megalkotott alaptörvény több szempontból is változtatásra szorul – példaként a gyülekezés szabályait említhetném. Nyilvánvaló az is, hogy a posztkommunista államok között Magyarország volt az egyetlen, amely folyamatos módosításokkal és alkotmánybírósági döntésekkel a rendszerváltozás után is életben tartotta korábbi alaptörvényét. Hosszabb ideje szükségesnek mutatkozik tehát az alkotmány korrekciója, amire a kormányerők kétharmados parlamenti többsége most módot ad.

Jogállami megoldás. Bírósági vezetők tegnap közölték, az ország és az unió nyilvánosságához fordultak, mert szakmailag megalapozatlannak tartják, hogy az új alaptörvényben a bírák nyugdíjba vonulásának határidejét 70-ről 62 évre csökkentenék. Szájer József, az Európai Parlament néppárti képviselője lapunknak azt mondta, a kifogásolt szabály tiszteletben tartja a bíróság függetlenségét, így megfelel a demokratikus jogállam követelményeinek. Hozzátette, a jogállam keretei között a törvényhozó hatalom megszabhatja a rendezés feltételeit. A változtatásra szükség van, hiszen az 1997-es bírósági reform óta számos jogos kritika fogalmazódott meg az igazságszolgáltatás rendszerével kapcsolatban. (MN)