Európa le akar szokni. Kontinensünkön 78 millió dohányos szeretné letenni a cigarettát, ám azok fele, akik már megpróbálták, elégtelennek tartják a leszokást segítő szolgáltatásokat – derül ki a húsz európai országban végzett kutatás eredményeit összefoglaló jelentésből, az Equippből (Europe Quitting: Progress and Pathways). A felmérés a dohányzással, leszokással összefüggő nézeteket vizsgálta, 2482 egészségügyi szakember, 20 010 dohányos, valamint 22 683 nem dohányzó véleményét kérdezték meg. A dokumentum szerint a kormányoknak és a háziorvosoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk a dohányzás elleni küzdelemben. A kutatás alapján összeállított ajánlások között szerepel többek között az egészségügyi szakemberek jobb képzése, ahogy a dohányáruk megemelt ára vagy a beavatkozások és a kezelések költségeinek megtérítése is.
A rendelet a közforgalmúnak számító helyek közé sorolja a vendéglátó-ipari egységeket, a munkahelyeket, de teljes körű dohányzási tilalom lépne életbe egyebek mellett a közoktatási intézmények, óvodák, iskolák, bölcsődék, egészségügyi intézmények területén is. Ezeken a helyeken a szabadban sem lehetne dohányozni. Korábban a játszótereken, azok környékén, a BKV megállóiban és az aluljárókban tiltották meg a „füstölgést”. A dohánytermelők, -forgalmazók és -fogyasztók túlzónak érzik a szigorítást. Az Egyetemi Klinikák Szövetsége üdvözölte a nem dohányzók védelméről szóló törvény szigorítását: jelentésük szerint évente 28 ezer ember veszti életét a dohányzás következtében, és 15-20 ezren kerülnek a hazai orvosegyetemek pulmonológiai klinikáira a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek miatt. Magyarországon körülbelül hárommillió ember nikotinfüggő. Ha a törvény életbe lép, feltehetőleg sokan próbálják majd végleg letenni a cigarettát. Kérdés, hogyan lehet szabadulni a szenvedély rabságából.
– Természetesen az akaraterő és a kitartás a legfontosabb, de gyakran egyéb segítségre, „mankóra” is szükség van – nyilatkozta lapunknak Urbán Róbert, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egészségpszichológusa és egyetemi docense. A dohányzás bizonyos helyzetekhez, alkalmakhoz kötődik, ezért a legfontosabb a bevett szokásokon változtatni – ismertette a pszichológus. Ha ezeket a helyzeteket a leszokni vágyó elkerüli, könnyebben meg tudja állni, hogy rágyújtson. A legszélesebb körben a nikotinpótláson alapuló módszerek terjedtek el. Ezek lényege, hogy a dohányzás abbahagyásával párhuzamosan valamilyen formában pótolják a szervezetbe jutó nikotint, így csökkentve a megvonás tüneteit – ismertette Urbán Róbert. Hozzátette, a nikotintapasz, a nikotinos rágó és a szopogatható tabletták nem vénykötelesek, és viselkedésterápiával összekötve akár 40 százalékkal a leszokás sikerét. A terápia általában három hónapig tart, ezalatt fokozatosan csökkentik a nikotin bevitelét.
– Léteznek egyéb módszerek is, például a mágneses rezonanciával vagy a fülakupunktúrával való leszoktatás: állítólag ezek azonnal megszüntetik a cigaretta utáni sóvárgást. Tudományosan nem vizsgálták az ilyen terápiák sikerességét – mondta a pszichológus. Elképzelhető, hogy működik valamilyen placebohatás, azonban a szakma nem ismeri el ezen módszerek hatékonyságát – tette hozzá. A dohányzás abbahagyásakor megszűnik a nikotin étvágycsökkentő és anyagcsere-fokozó hatása, ezért a testsúlynövekedés – ami körülbelül 2-5 kilogramm – elkerüléséhez elsősorban az étrendre kell fokozott figyelmet fordítani. Kutatások szerint 40 kilogramm súlygyarapodás okoz annyi kárt, mint a dohányzás – hangsúlyozta Urbán Róbert.
Célravezető az édesség helyettesítése zöldség- és gyümölcsfélékkel. Pár nap nemdohányzás után visszanyerhető az íz- és szagérzékelés, a légzés egyenletesebbé és természetesebbé válik. A cigaretta letétele után már körülbelül harminc perc múlva javul a szervezet vérkeringése, több oxigén jut a szervekhez, és lassul a bőr öregedése is – emelte ki a docens a leszokással járó kedvező élettani hatásokat.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!