Vallomást tett Bajnai, Szekeres és Hiller

Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, Szekeres Imre honvédelmi és Hiller István oktatási exminisztert is kihallgatták tegnap az ügyészek a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladása kapcsán.

Akiket eddig tanúként hallgattak ki: Bajnai Gordon volt fejlesztési és gazdasági miniszter (volt kormányfő); Kiss Péter volt kancelláriaminiszter; Göncz Kinga volt külügyminiszter; Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter; Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter; Gráf József volt agrárminiszter; Iváncsik Imre, a polgári titkosszolgálatokat korábban irányító államtitkár; Tordai Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal egykori államtitkára; Ficsor Ádám, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt kabinetfőnöke.
Akiket eddig gyanúsítottként hallgattak ki: Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatója; Fekszi Márta volt külügyi államtitkár; Székely Árpád egykori moszkvai nagykövet.

Sötét színű, lefüggönyözött állami Audiban, biztonsági emberek kíséretében érkezett a Központi Nyomozó Főügyészségre Bajnai Gordon volt miniszterelnök. A politikust szállító jármű behajtott az épület belső udvarára, ezért a helyszínen lévő újságírók nem tudtak kérdéseket feltenni. A volt kormányfő titkárságának közleménye szerint Bajnai Gordont a kirendeltség eladásával kapcsolatban idézték be tanúként, mert 2008-ban gazdasági és fejlesztési miniszterként részt vett egy dobogókői kormányülésen, ahol tájékoztatás hangzott el a képviselettel kapcsolatban. Bajnai kicsivel több mint egy órát időzött az ügyészségen.
A szóban forgó kormányülésen jelen volt Szekeres Imre akkori honvédelmi miniszter is, bár – miként arról tegnapi kihallgatása után maga is nyilatkozott – nem végig. Körülbelül félórás kihallgatás után kifejtette: Afganisztánban akkor meghalt egy magyar katona, ezért ő előbb elhagyta a kormányülés helyszínét. A tanácskozásról készült emlékeztetőt később megkapta. Hozzátette: az áron aluli értékesítésről nem volt tudomása.
*
Szekeres a meghallgatásra is védő nélkül érkezett, mert mint fogalmazott, nincs szüksége védelemre.
Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter is egyedül jött a KNYF-hez. Másfél órás kihallgatása végén beszámolt róla, hogy nem emlékszik arra, ki volt az előterjesztője a témának Dobogókőn. Szerinte az „egyebek” napirendi pontban volt szó a moszkvai kirendeltség értékesítéséről.
Úgy tűnik, hogy az ügyészség az összes olyan személyt, aki részt vett a kormányülésen, ki fogja hallgatni, emiatt várható, hogy Gyurcsány Ferenc volt kormányfőnek is tanúvallomást kell tennie. A múlt héten a volt miniszterelnök kabinetfőnöke, Ficsor Ádám tett tanúvallomást, ő azonban nem nyilatkozott a kihallgatás után. Kiss Péter volt kancelláriaminisztert azért idézte be az ügyészség, hogy igazolja, valóban ő hitelesítette a dobogókői kormányülésen készült jegyzőkönyvet.
Dobogókőn az ügyészség és az értékesítést vizsgáló Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint lényegében arról döntött a kabinet, hogy „lepapírozzák” azt a korábbi szabálytalan tranzakciót, aminek eredményeként a kirendeltség 23,6 millió dollárért egy luxemburgi cég tulajdonába került. A kormányülés jegyzőkönyve szerint erre a feladatra a kormány a külügyminisztert és a pénzügyminisztert (Göncz Kingát és Veres Jánost) kérte fel. Két hónap múlva a kormány újrakezdte az épület eladásáról szóló eljárást.
A 2009 novembere óta tartó büntetőeljárásnak jelenleg három gyanúsítottja van, akik szabadlábon védekeznek: Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkár, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetője és Székely Árpád volt moszkvai nagykövet. A gyanúsítottak a nyomozó hatóság szerint – az árfolyamveszteségre is tekintettel – a magyar államnak csaknem hétmilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a moszkvai ingatlanügylettel.
A megalapozott gyanú lényege szerint az akkori moszkvai magyar nagykövet – a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva – érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével (például az értékesítést nem előzte meg pályáztatás) írta alá 2008. március 14-én az eladásról szóló szerződést. A Gyurcsány-kabinet pár hónappal később észlelte a szabálytalanságokat, ekkor döntöttek arról, hogy újrakezdik az eljárást. A második, 2008 novemberében létrejött szerződést a korábbi vevővel kötötték meg.