Vészhelyzet az európai egészségügyben

Egymillió munkahely maradhat betöltetlenül 2020-ra az egészségügyben az EU-ban, ez komoly kockázatot jelenthet a betegeknek, és egyenlőtlenséghez vezethet az ellátásban – fogalmazták meg a résztvevők tegnap az európai uniós tagállamok egészségügyi minisztereinek találkozóján.

Visszafordítható az egészségügyi dolgozók migrációja – jelentette ki Szócska Miklós. Az egészségügyért felelős államtitkár az EU-tagállamok egészségügyi minisztereinek kétnapos gödöllői kötetlen tanácskozásán tartott sajtótájékoztatón kifejtette: ez nem csak pénzkérdés, vonzóvá kell tenni a munkakörülményeket. Idetartozik például, hogy az önkormányzat könynyítse meg a fiatal egészségügyi dolgozóknak a letelepedést, vagy hogy ne adminisztratív feladatokat bízzanak a fiatal orvosokra. – Ami rajtunk múlik, megtesszük, ami az ország gazdaságán múlik, azt izgatottan figyeljük – fogalmazott.
John Dalli, az Európai Bizottság egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelős biztosa úgy vélte: a fiatalokat ösztönözni kell, hogy az egészségügyben vállaljanak munkát, emellett hatékonyabban kell felhasználni a meglévő emberi erőforrásokat.
Az elvándorlás még nehezebben tervezhetővé, bizonytalanabbá és kiszámíthatatlanabbá teszi a helyzetet azokon a területeken, ahol eddig sem volt elegendő egészségügyi szakember, ez Magyarországon különösen az aneszteziológiánál figyelhető meg – ezt már Matthias Wismar vezető egészségpolitikai elemző mondta, miután bemutatták az egészségügyi rendszerekkel és politikákkal foglalkozó európai központ és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális irodája által készített tanulmányt, amely az egészségügyi szakemberek mobilitásáról szól. Wismar kiemelte: az elvándorlást nem kizárólag a magasabb jövedelem lehetősége motiválja, a pénz fontos, de nem az egyedüli ok a migrációra. Ugyanakkor azokban az országokban, ahol jelentősen emelkedett az orvosok jövedelme – például Észtországban –, az elvándorlás nem okoz olyan nagy problémát – tette hozzá. Lengyelországba is kezdenek visszaszivárogni az egészségügyben dolgozók, miután javulni látszik a jövedelmi helyzetük – jegyezte meg. Véleménye szerint a pénz mellett főként a szakmai továbbképzés lehetősége, az egészségügy korszerűbb felszereltsége vonzza a munkavállalókat. Kiemelte: néhány ország a többinél jelentősebb mértékben támaszkodik a külföldről érkező egészségügyi szakemberekre a munkaerő növekvő hiányának kezelésében, így például 2008-as adatok szerint a külföldi orvosok aránya 10 százalék felett volt Belgiumban, Ausztriában, Szlovéniában és az Egyesült Királyságban, utóbbi helyen csaknem 37 százalékos csúcsértékkel.