Vita a bírói nyugdíjazásról

Bodacz Balázs
2011. 04. 17. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A koalíción belül is komoly vitákat szülhet – sőt, már szült is – az a javaslat, amely szerint a bírók szolgálati ideje az általános nyugdíjkorhatár elérésével (a most hatályos szabályok szerint 62 éves korukban) lejárna. A jelenlegi rendelkezés szerint a bírók hetvenéves korukig elláthatják megbízatásukat. A korhatár csökkentését célzó, körülbelül kétszáz bírát érintő terv egy kapcsolódó módosító indítvány formájában öltött testet, amelyet Lázár János Fidesz-frakcióvezető nyújtott be az új alaptörvény tervezetéhez. Hogy ez a rendelkezés végül bekerül-e az alkotmányba, az a parlament döntésétől függ, mindenesetre jelzésértékű, hogy a kérdést tárgyaló alkotmányügyi bizottság kétharmada kedden elutasította az ötletet. Ez az arány úgy állt elő, hogy az MSZP és az LMP részt sem vesz a testület munkájában.
A bizottság tegnap ismét napirendre vette a kérdést, a fideszes delegáltak ezúttal felsorakoztak saját frakcióvezetőjük elképzelése mögött. A kereszténydemokratákat viszont nem lehetett meggyőzni: Rubovszky György az ülésen egyebek között azzal érvelt a felső korhatár leszállítása ellen, hogy a 19 megyei bírósági elnökből 12, az ítélőtáblák elnökei közül pedig 2 kényszerülne emiatt nyugdíjba vonulni. Jelezte azt is, hogy a kezdeményezés felháborította az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjait. Bejelentette: külön voksolást kérnek majd a javaslatról, amelyet szerinte a KDNP-frakció jelentős része jelenlegi formájában nem fog megszavazni.
A jobbikos Gyüre Csaba a javaslatot a bíróság szuverenitása elleni támadásnak értékelte. Szerinte a Fidesz a saját emberét akarja kinevezni a Legfelsőbb Bíróság élére, aki majd a Fidesz emberei közül választja ki a megyei bíróságok vezetőit.
A bizottság végül 14 fideszes igen, 5 KDNP-s és jobbikos nem szavazat, valamint egy fideszes és egy kereszténydemokrata tartózkodás mellett igent mondott a javaslatra; így a módosító indítvány a testület támogatásával kerül az Országgyűlés elé.
Arról, hogy a keddi kétharmados elutasításból hogyan lett csütörtökre ugyanekkora mértékű támogatás, Balsai István (Fidesz) lakonikusan csak annyit mondott a távirati irodának: „új körülmények merültek fel.”
Noha az MSZP nem vesz részt az alaptörvény létrehozásában, a szocialista Bárándy Gergely fontosnak érezte, hogy megszólaljon az ügyben. Közleményében azt írta: a Fidesz a bíróságokat is maga alá akarja gyűrni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.