Coface: van még remény. A magyarországi élelmiszeripar vállalkozásai viszonylag elfogadható pozícióban vannak, már ha az egyéb területek átlagával vonunk párhuzamot – közölte a Coface nemzetközi hitelbiztosító. Az ágazat nemzetközi versenyhátránya az elvégzett fejlesztéseknek köszönhetően csökkent az utóbbi időkben. Az élelmiszer-ipari cégek helyzete hoszszabb távon kedvezővé válhat azért is, mert állandó a termékeik iránti kereslet, jelentős az exportpotenciál. Hátráltató tényezőként sorolták fel az alapanyagárak nagyfokú ingadozását, a beszerzési ár alatti kiskereskedelmi értékesítést és az import által támasztott egyenlőtlen versenyt. Utóbbiban szerepe lehet a magas áfának is. Ezzel kapcsolatban a kistermelői érdekképviseletet és az egészséges, hazai, helyi termékek piacra jutásának elősegítését vállaló hazai civil szervezetek tegnap kiálltak az élelmiszer-ágazat szereplőinek azon törekvése mellett, hogy a kormány a jelenlegi 25 százalékról 5 százalékra csökkentse az áfát. A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület közleménye szerint a magas adó ellehetetleníti a tájboltok gazdaságos működtetését, és ezzel akadályozza a létrehozásukat is.
Olyannyira általánossá vált az elmúlt években a számla nélküli értékesítés az agráriumban, ezen belül az élelmiszer-kereskedelemben, hogy a kormánynak gyakorlatilag az EU egyik alapvetését jelentő szabad áruáramlás szabályait kellene átgondolnia – fogalmazott Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) tegnapi közgyűlésén. Mint mondta, mára szinte nyílt titok, hogy egyes nagykereskedők csak akkor vesznek át a termelőktől alapanyagot, ha a felvásárolt áru minimum negyven százalékát számla nélkül tudják átadni, ellenkező esetben szóba sem állnak a gazdálkodókkal. Mindezt tarthatatlannak nevezte, mint ahogy azt is, hogy hazánkban van az unió legmagasabb általános forgalmi adó (áfa-) szintje. Emiatt – tette hozzá – egyértelmű, hogy szigorítani kell az ellenőrzést, s amint a központi költségvetés helyzete megengedi, csökkenteni szükséges az áfa mértékét is. Felhívta a jelenlévő feldolgozók figyelmét, hogy a kormány mindent megtesz majd annak érdekében, hogy magyar alapanyagból készül élelmiszerek kerüljenek a hazai boltok polcaira, s így a magyar fogyasztók kosarába.
Hangsúlyozta: a kabinet célja, hogy a lakosság minél több hazai élelmiszert vásárolhasson. Ennek érdekében készül a magyar termékrendelet is, amelyben konkrétan meg fogják határozni, milyen termék nevezhető majd magyarnak. Látni kell – tette hozzá –, hogy a fogyasztók hazai terméket szeretnének venni, de elriasztja őket a magasabb ár, ráadásul az áruházak polcain gyakran nem lelnek magyar árura. Ebben a helyzetben sok importőr abból profitált az elmúlt időszakban, hogy magyarként igyekezett eladni a külföldi terméket is. Az új jogszabály értelmében magyarnak csak olyan élelmiszert lehet nevezni, amely minimum 95 százalékban hazai alapanyagot tartalmaz. Font Sándor felkérte a feldolgozókat, hogy magyar alapanyagból állítsanak elő hazai élelmiszerti, és vegyenek részt a készülő, húsz évre előretekintő vidékfejlesztési stratégia és agrárkamarai törvény vitájában. Szerinte hazánk fontos előnye lehet, ha minden piaci szereplőnek hitelesen állíthatjuk: tiszta agrárkörnyezetben, tiszta élelmiszert tudunk előállítani. Rámutatott arra is, hogy az idei szűk esztendő után, amennyiben a kormány költségvetéssel kapcsolatos tervei megvalósulnak, a jövő évi költségvetésben jó esetben már mintegy ezermilliárd forinttal több forrással kalkulálhatnak.
Éder Tamás, az ÉFOSZ tegnap újraválasztott elnökének közlése szerint tavaly a 2009-es válságévhez képest további 0,4 százalékkal csökkent a hazai élelmiszeripar teljesítménye. Az ágazat – elsősorban vidéken – jelenleg mintegy százezer munkahelyet biztosít. Szerinte az évek óta tartó zsugorodás az adó- és a túlzott bürokratikus terhek csökkentése nélkül nem megoldható. Fontosnak nevezte a hosszú távú kormányzati stratégia megalkotását, és üdvözölte, hogy a kabinet célként fogalmazta meg az ország élelmiszer-önellátottságának fejlesztését. A szövetség meglátása szerint az ágazati kilátások vegyesek, de rövid és középtávon inkább negatívak.
