Nagy előrelépés volt a kis- és családi gazdálkodók számára a kistermelői rendelet és a közbeszerzési törvény tavalyi módosítása, ám még számtalan akadály nehezíti a termelők többségének közvetlen megjelenését a kereskedelemben – mondta az érintett jogszabályok változtatásában meghatározó szerepet vállaló Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület programvezetője. Tájékoztatása szerint a bürokratikus falak további lebontásában a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szakemberei nagyon nyitottak, de a legtöbb még meglévő akadály gyakorta más tárcák, vagy éppen uniós hatáskörbe tartozik. Példaként említette a falusi vendéglátást nehezítő, a pálinkával kapcsolatos szabályozást, a mindenkire vonatkozó nyugta- vagy számlaadási kötelezettséget, illetve a HACCP nevű élelmiszer-biztonsági rendszer felesleges megkövetelését a kisgazdáktól. A szakértő szerint még igen sok munka szükséges ahhoz, hogy a helyi feldolgozás és értékesítés valóban újra teret nyerjen hazákban. A termelői vásár például nem került bele a kistermelői rendeletbe, de – tette hozzá – reménykeltő, hogy a VM már dolgozik e kategória megalkotásán. Segítene továbbá a gazdálkodókon, ha a feldolgozott és állati termékek közvetlen értékesítési lehetőségének határát a mostani negyven kilométerről a gazdálkodók telephelyének megyéjére és a szomszédos megyékre terjesztenék ki. Mint mondta, a közbeszerzési törvény módosítása is jó kezdeményezés volt, ám meglátása szerint különálló közétkeztetési törvényre lenne szükség, amelyben prioritásként fogalmaznák meg a helyi, illetve közeli termékek felhasználását.
– Mindettől függetlenül – tette hozzá – a már életbe lépett korrekciók is sok tekintetben jótékony hatást gyakoroltak. Például elkezdtek szaporodni az úgynevezett tájboltok és sikeres a nyers hús helyi boltokban, piacokon való értékesíthetősége is. További konkrét segítséget jelenthet a vidékfejlesztési miniszter által a hét végén bejelentett újabb intézkedés is, amely szerint nemsokára elérhetők lesznek a pályázati források a kisebb kapacitású vágóhidak, úgynevezett vágópontok létesítéséhez.
Emlékezetes, hogy a kistermelői rendelet és a közbeszerzési törvény tavalyi módosításának köszönhetően immár a gazda is értékesítheti a vágóhidakon levágatott állatait, eladhatja a nyers húst a környező kereskedelmi és vendéglátóhelyeknek, illetve az általa előállított többféle termékkel is megjelenhet a piacon. Emellett a gazdák – a tanyasi vagy a vidéki környezetben – a házi élelmiszerekhez és a gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása során ismét felszolgálhatják a helyben elkészített élelmiszereket.
Gyorsabb vasúti közlekedés Budapest és Bécs között