Poliszomnográfokkal, alvásvizsgáló gépekkel figyelik az orvosok azokat a pácienseket, akiket a fővárosban, a volt Honvéd Kórház épületében található Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központban látnak el alvászavargondjaik miatt. Szakács Zoltán osztályvezető főorvos elmondása szerint a hozzájuk érkező betegek legtöbbje arra panaszkodik, hogy nehezen tud elaludni éjjel, illetve gyakran felébred.
– Ha valaki rosszul alszik, annak nemcsak éjszaka, hanem nappal is problémái vannak, ezért az álmatlanság és az aluszékonyság általában egyszerre jelentkezik – magyarázta a szakember. Alvásproblémáktól pedig a gyerekektől kezdve az idősekig bárki szenvedhet. – Alvászavarról akkor beszélünk, ha a beteg a villanyoltás után még fél óráig nem alszik el, vagy ha panaszai legalább egy hónapig fennállnak. Ha valaki rendszeresen kialvatlanul ébred, annak ellenére, hogy napi hat-hét órát aludt, az is betegséget jelez – mondta Szakács Zoltán. Ez pedig memóriazavart, a figyelem elmaradását és tanulási nehézségeket is okozhat.
Ismert tény, hogy agyunk alvás közben sem pihen, hiszen az agykéreg cukorfelhasználása álomfázisban megháromszorozódik, és ekkor töltődik fel energiával a memóriánk is. A főorvos kiemelte, az alváshiánynak komoly szervi és pszichológiai következményei lehetnek, így e gondokat csak abban az esetben lehet altatóval kezelni, ha szorongásos panaszok állnak a tünetek hátterében. Szorongásnál ugyanis az adrenalin felhalmozódása okozza az álmatlanságot, ezért lehet indokolt a kémiai segítség.
A leggyakoribb betegségek
A középkorú férfiaknál gyakori probléma, hogy az elhízás miatt – alvás közben – a garat keretmetszete lecsökken, ami a horkolást, illetve alvási apnoét (légzésszünetet) okoz – ez az egyik legjellemzőbb alvászavar. Az éjszakai garatelzáródás miatt kialakuló légzésszünetek pedig igen veszélyesek, mert a betegeknél oxigénhiányos állapotot idézhetnek elő. – Az alacsony oxigénszint a szív ingerképző rendszerét felborítja, ami szívritmuszavart okoz, s ennek hatására megalvadhat a szívben a vér, s stroke is kialakulhat. Az ilyen eseményekkel magyarázhatók az éjszakai infarktusok, illetve a reggelre tapasztalható bénulások is – hívta fel a figyelmet a főorvos.
Kevesen tudják, hogy alvásfüggő mozgászavar okozza időseknél a nyugtalan láb szindrómát, ami nappal nem, csak éjszaka jelentkezik. – Ilyen esetekben a páciensek legtöbbje nem tudja, hogy beteg, a háziorvosnak csak arról panaszkodik, hogy rosszul alszik. Itt az alvásközpontban derülhet csak ki, hogy a beteg, amikor alváshoz készülődik, és nyugalomba helyezi a lábát, akkor egy kellemetlen érzés fogja el, ami miatt úgy érzi, hogy meg kell mozdítania, meg kell vakarnia az alsó végtagját. A mozgatás után pár másodperccel később újabb inger érkezik. Így a betegek alvás közben folyamatosan felébrednek, és reggelre olyan kialvatlanok, mint az alvási apnoe miatt fuldokolva felébredők – vezette le a folyamatot Szakács Zoltán. Mint megtudjuk, a nyugtalan láb szindrómát altatóval nem, de dopamintartalmú gyógyszerekkel hatásosan lehet kezelni. A tünetek mögött ugyanis vashiány és a fájdalomérzékelő idegszálak károsodása áll.
Nagy betegségcsoportot alkot a narkolepszia is, ami fiatal felnőtteknél jelentkezik. Ma hazánkban körülbelül kétezer narkolepsziás lehet, de csak százötven körülire tehető azoknak a betegeknek a száma, akiket folyamatosan kezelnek. A betegségre jellemző tünet az, hogy a páciens bárhol, bármilyen körülmények között képes elaludni, akár evés, sétálás, nevetés, sírás közben is. Ilyenkor azonnal beáll az alvásfázisra jellemző tónustalanság is.
– Sok narkolepsziás lustaként, drogosként, gyógyszeresként van elkönyvelve, mert a páciensek nem fordulnak orvoshoz, hiszen nincsenek tisztában azzal, hogy kezelésre szorulnak – magyarázta lapunknak a szakember. Szakács Zoltán szerint a narkolepsziának különböző fokozatai vannak, enyhébb esetekben a betegek csak a tanórákon alszanak el. Gyakoriak a tanulási nehézségek is, mert gyakran nemcsak reggel, de délután is álomba zuhannak, így a másnapra való készülés elmarad.
– A problémát az orexin nevű hormon hiánya okozza, aminek hiányában az álomfázis bármikor belép a nappali létbe. A betegséget előidézheti valamilyen banális bakteriális fertőzés is, ami elleni védekezés során a szervezet elöli az orexintermelő sejteket is, így az álomfázis bármikor jelentkezhet – tette hozzá Szakács Zoltán.
Az osztályvezető szerint az alvászavaroknak ezt a három csoportját jól lehet kezelni gyógyszerekkel, műtéti beavatkozásokkal, illetve viselkedésterápiával. Ehhez azonban elengedhetetlen a helyes diagnózis felállítása. Az Állami Egészségügyi Központ Alvásdiagnosztikai és Terápiás központjába este érkeznek a betegek, akiket külön szobákban helyeznek el. Az alvástechnikusok elektródákkal szerelik fel a pácienseket., majd az orvosok egy központi megfigyelőhelyiségben, számítógépen keresztül vizsgálják a betegek alvás közbeni légzésszámát, szívverését és agyi tevékenységét. Másnap az eredmények tükrében kielemzik a kóros patológiás jeleket.
Pacsirták és baglyok
Az alvásközpontban kiderült, többszöri vérvétellel bárkiről megállapítható, hogy pacsirta, azaz korán fekvő és korán kelő, avagy bagoly, azaz későn fekvő és kelő személy-e. Szakács Zoltántól megtudtuk, hogy a rólunk „árulkodó” hormont melatoninnak nevezik. – Amikor a szervezetünk alvás üzemmódba áll át, azaz a napfény csökken, a látóhártya érzékeli ezt a hatást és üzen a tobozmirigynek, hogy kezdjen el melatonint termelni. A hormon a vér útján az agyba kerül, aminek hatására megszületik az este üzenete – magyarázta az osztályvezető. Hozzátette, egy éjszaka alatt háromszor-négyszer álmodunk. Az álmokra azonban csak akkor emlékszünk, ha álom fázisból ébredünk. Az álomfázisok tíz-tizenöt percig tartó jelenségek, amik az alvásunk húsz százalékát adják.
Night terror
Az ébresztőrendszer zavara áll az úgynevezett paraszomniákhoz tartozó alvászavarok mögött. Ide sorolható az alvás közbeni beszéd, járkálás vagy az artikulátlan ordítások és sikolyok is, amit night terrornak nevez a szakirodalom. A paraszomniákat nehéz gyógyítani, de a kor előrehaladtával csökkennek a tünetek. A szakembertől megtudtuk, a paraszomniák esetében az agy a külső és a belső ingerek hatására egyszerre igyekszik felébreszteni és alvásban is tartani a szervezetet.
Sokakban felvetődik a kérdés, alvászavarnak számít-e például a televízió előtti alvás. Az osztályvezető főorvos szerint kialakulhatnak olyan szokások, amelyek átlendítik az embereket az ébrenlétből az alvás fázisába. – Sokan rettegnek attól, hogyha eljön az alvás ideje, akkor majd nem tudnak időben álomba lendülni. Ilyen esetben kifejezetten jó a televízió, mert eltereli erről a stresszforrásról a figyelmet, és a szervezet engedelmeskedik a vegetatív beszabályozottságú belső órának – magyarázta a szakember. Hozzátette: más esetekben azonban a sötét, csendes környezet az ideális, mert a zaj, a szélsőséges hőmérséklet is zavarhatja az alvás folyamatát.
– Alvás közben is állandó kapcsolatban állunk a környezetünkkel, hiszen az ember egykor prédaállat volt. Így a szervezet minden eshetőségre készen apróbb hangokra is aktivizálja magát, úgynevezett mikroébredésekkel. Ilyenkor pulzusmegugrás, adrenalin- és vércukorszint-emelkedés történik, amire ha újabb inger, megerősítés érkezik, akkor megszakad az alvás – magyarázta a főorvos. Szakács Zoltán rámutatott, ez az ébreszthetőség különíti el az egészséges embert a kómába esett betegtől. A kómás pácienseknél ugyanis az alvás ritmusa tönkremegy, az agykéreg és a gerincvelő között nincs kapcsolat.
– Ha alvásóránként húsznál több mikroébredés történik, akkor az kialvatlanság, fáradtság érzetét kelti – magyarázta a szakember, rámutatva, ha valaki órákon át alszik a televízió előtt, akkor a zajok szaporíthatják a mikroébredések számát.
A belső óra segít
Belső óránk a Föld forgásából adódó ritmizálás, az úgynevezett cirkadián ritmus alapján születésünk pillanatától működik – tudtuk meg Szakács Zoltántól. Vak emberek szervezetében is kifogástalanul működik ez a belső óra, aminek segítségével a külső viszonyoktól függetlenül is meg tudják állapítani, milyen napszak van.
– Belső óránk szerint az alvás kezdetekor – ami 23 óra körüli időre tehető –, lassú hullámú mély alvások periódusában hormonok termelődnek. Az alvás második fázisában, illetve az alvás végén az álomfázis következik. Ha valaki a lassú hullámú mély fázist megvonja, tehát hajnali két órakor fekszik le, akkor automatikusan a felületes alvási fázisba kerül át – magyarázta Szakács Zoltán. Hozzátette: a lassú hullámú mély alvás idejét nem lehet ellopni, ez ugyanis olyan szervezet számára, mint a víz. Ha ebből a szervezet keveset kap, akkor ha akarjuk, ha nem, bepótolja. Ha valaki pedig nem alszik éjjel, akkor a szervezet parancsot küld az elmulasztott biológiai folyamatok pótlására. A szakirodalom szerint délután és éjjel háromkor érezzük a leginkább az álmosságot. Szakács Zoltán rámutatott, hogy ezt a tényt a statisztikák is alátámasztják, ugyanis ebben a két napszakban van a legtöbb közúti baleset.
– Ha valaki éjszakai műszakból hazafelé tart, akkor a koncentráló képessége, reflexideje, döntéshozó képessége olyan mértékben lelassul, mintha súlyosan ittas állapotban lenne – magyarázta a főorvos, hozzátéve, ilyenkor pár másodperces kontrollvesztések történnek, azaz a vezető egyszerűen elalszik, „bebólint”. – Európában nagy kérdés, hogy az alvás miatt bekövetkezett közúti balesetek esetében kit terhel felelősség. A vezetőt, a munkaadót vagy a jogosítványhoz orvosi igazolást adó szakembert. Az unióban megnyugtató állásfoglalás még nem született. Az azonban biztos, hogy a narkolepsziás és a súlyos alvási apnoéban szenvedő betegeket el kell tiltani a vezetéstől – állította Szakács Zoltán.
Az alvászavarokról szóló következő cikkünkben a kezeléseken átesett páciensek tapasztalatairól számolunk be.
origo.hu
Magyar Péter telefont lopott: Brüsszelben meg akarják menteni
