Amerika és az iszlamisták szorításában Pakisztán

Amerika már alig titkolja, hogy lényegében terrorista államnak tartja Pakisztánt. Iszlámábád zavartan mentegetőzik és bizonygatja hűségét, miközben a mozlim országban soha nem látott Amerika-ellenes hangulat harapódzik el. Oszama bin Laden halála után Amerika és Európa megtorló terrorista támadásoktól tart, ám az első áldozatok valószínűleg pakisztániak lesznek.

Washington azzal vádolja Iszlámábádot, hogy titkosszolgálatuk együttműködik a terroristákkal. Hogyan bujkálhatott volna másképp Bin Laden egy katonai akadémia szomszédságában? Közben Pakisztán úgy érzi, nyugati szövetségese a terrorellenes harc minden terhét a mozlim ország nyakába varrja. Washington azonban a gyenge kormányt is okolja, amiért a milliárdos támogatások ellenére sem sikerült megfékezni a szélsőségeseket. Ted Poe kongresszusi képviselő tegnap ezért azt javasolta, vonják meg Iszlámábádtól a támogatást, ám az Obama-kabinet jelezte, egyelőre nem áll szándékukban megszakítani a folyósítást.
Amerika azonban maga is erősíti a Nyugat-ellenességet, mert folyamatosan megsérti az ország szuverenitását. A hidegháború alatt Pakisztán kezdettől fogva az Egyesült Államok legfontosabb szövetségesének számított a térségben. Az amerikaiak pénzzel és fegyverekkel támogatták az afgán ellenállást, ám a közvetítő szerepet a pakisztáni titkosszolgálat, az ISI töltötte be. Ügynökei jó kapcsolatokat építettek ki a majdani tálibokkal. A New York-i terrortámadás után Pervez Musarraf egy pillanat alatt megtette a szükséges pálfordulást, és Iszlámábád a terror elleni globális háború élharcosává, Amerika első számú szövetségesévé lépett elő.
De vajon bárki is komolyan gondolta, hogy az ISI ugyanilyen száznyolcvan fokos fordulattal hátat fordít majd szélsőséges kapcsolatainak? Az afganisztáni háború elhúzódásával Pakisztánban egyre nő az Amerika-ellenesség. Az Egyesült Államok 2001 óta stratégiát váltott a pakisztáni tálibok elleni harcában, 2008-tól egyre sűrűbbé váltak az amerikaiak önállóan kivitelezett, pilóta nélküli repülőgépek által végrehajtott támadásai. Míg 2007-ben összesen négy ilyen akcióról számoltak be, addig tavaly 225 ilyen támadás történt a törzsi vidékeken, az idei szám pedig máris minden eddigi rekordot megdöntött. A terroristákkal együtt azonban számos civilt is megöltek.
Pakisztán hiába követelte, oszszák meg vele a kémjelentéseket és a pilóta nélküli gépek technológiáját, hogy maga kivitelezhesse a terroristák elleni akciókat, Washington, érthető módon, nem bízik a pakisztáni titkosszolgálatban. Először Mike Mullen amerikai vezérkari főnök jelezte, hogy az ISI továbbra is ápolja régi kapcsolatait a szélsőségesekkel. Mára az a gyanú is felmerült, hogy Oszama bin Ladent maguk a pakisztániak bújtatták éveken keresztül. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a dél-ázsiai országban nincsen egységes vezetés. A helyi biztonsági erők valóban rengeteg áldozatot hoztak már a szélsőségesek elleni harcban. A közeljövőben továbbiak is várhatók, hiszen a kommandós akció utáni megtorlásokat valószínűleg a tálibok követik majd el, akik elsősorban Pakisztán civil lakosságát fenyegetik. A kölcsönös bizalom újjáépítésére rövid távon eléggé kicsi az esély. Pakisztán azonban megkerülhetetlen az afganisztáni rendezésben.