Aranykéz utca: Rohácot látták a robbantáskor

Újabb, eddig feltáratlan, nagy vihart kavart bűncselekmény is megoldódhat a Jozef Rohác elleni eljárásban. Egy, a napokban jelentkezett szemtanú látta a szlovák férfit az Aranykéz utcai robbantás helyszínén az 1998-as merénylet idején. A Fenyő-gyilkosság újabb nyomozásában a két évig pihentetett bizonyíték ügyét a Legfőbb Ügyészség is vizsgálja.

Még tart az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vizsgálata Jozef Rohác DNS-mintájának eltűnése ügyében, az eljárásba időközben felügyeleti szervként bekapcsolódott a Legfőbb Ügyészség is – tudta meg lapunk. A bizonyítékról – amely új lendületet adott a Fenyő János médiavállalkozó ellen tizenhárom éve elkövetett merénylet nyomozásának – nemrég kiderült, hogy a genetikai mintát két éve, a Seres Zoltán elleni gyilkossági kísérlet vizsgálatakor levették Roháctól, de a dokumentum azóta a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben (BSZKI) hevert. Rohác körül felgyorsulni látszanak az események. A napokban jelentkezett egy szemtanú, aki látta őt az 1998-as, négy áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás helyszínén a merénylet idején. A tanú beszámolóját a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) köthető forrásunk sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta.
Úgy tudjuk, az Aranykéz utcai merénylet ügyében tizenhárom év után jelentkező tanú a rendőrség egyik volt operatív tisztjével osztotta meg értesüléseit, aki az ORFK-hoz irányította a robbantás idején a környéken pincérként dolgozó férfit. Értesüléseink szerint a tanú eddig azért nem számolt be információiról a nyomozóknak, mert félt, hogy az elkövetők felderíthetik kilétét. A rendőrség korábban is gyanította, hogy Rohácnak és bandájának köze lehetett a merénylethez, a szlovák férfiakból álló csoport a robbantás után sietősen távozott az egyik közeli szállodából, ahova saját nevükön jelentkeztek be.

*

Rohác tíz évig bujkált a bűncselekmény után, majd 2008 őszén Prágában fogták el. A robbantást vélhetőleg előkészítő és végrehajtó csoportból már csak Jozef Rohác van életben, a többiek gyilkosságok áldozatai lettek.
Rohácot egy éve felmentette a Fővárosi Bíróság abban az ügyben, amelyben azzal vádolták, hogy 1997-ben megpróbálta felrobbantani Seres Zoltán vállalkozó kocsiját.
A nem jogerős határozat indokolásában elhangzott, hogy a nyomozó hatóságok olyan elképesztően hanyagul kezelték a rendelkezésre álló egyetlen tárgyi bizonyítékot, hogy az alapján nem lehetett elítélni Rohácot. A férfit akkori letartóztatása alatt többször kihallgatta a Nemzeti Nyomozó Iroda az Aranykéz utcai robbantás ügyében is, de a férfi semmit nem mondott arról a nyomozóknak. Az említett DNS-mintát az akkori eljárásban vették tőle, de annak a Fenyő-gyilkosság elkövetőjével való egyezőségéről csak februárban értesítette a BSZKI az NNI-t, a testület ezután haladéktalanul kiadta a nemzetközi elfogatóparancsot Rohác ellen, akit lakhelyén, a felvidéki Léván vettek őrizetbe a szlovák hatóságok.
A kilencvenes évek magyarországi leszámolásait jól ismerő szakemberek közül sokan úgy vélik, hogy hazánkban politikai fordulatra volt szükség ahhoz, hogy a bűncselekmények elkövetői, illetve felbujtói ellen végre érdemben nyomozzanak az illetékesek.