Cukorgyárat építenének a répatermelők

Cukorgyár létesítésén és a cukorrépa-termelés felfuttatásán gondolkodnak kapuvári gazdák, mert elfogadhatatlan számukra a hazai cukoripar leépülése. Az egykori Petőházi Cukorgyár tőszomszédságában, egy elhagyott lengyár területére tervezik az üzemet, amelyet a környék gazdái látnának el alapanyaggal. A Cukor Terméktanács elnöke támogatja a kezdeményezést, de több buktatóra hívja fel a figyelmet.

Hajdú Péter
2011. 05. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elengedhetetlen az egykor Európa-szerte jó hírű hazai élelmiszer- és feldolgozóipar felélesztése – jelentette ki a Kisalfold.hu internetes portálnak Kiss M. Vencel kapuvári gazdálkodó, aki társaival együtt a hazai cukoripar feltámasztásáról gondolkodik. Első lépésként a répatermelés újraindítását fontolgatják, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy a szomszédos Ausztriából kell a cukorrépát beszerezni a hazai cukorgyártáshoz. Elképzelésük szerint a volt kapuvári lengyár 35 hektáros területén egy új cukorgyárat is fel lehetne húzni, hiszen ott a régi áztatók és a zsiliprendszer megléte segítheti az építést. Alapanyag-beszállítóként számítanának azokra a gazdákra, akik a környéken egykor 500-600 hektáron termeltek cukorrépát. A gazdálkodó szerint éppen időben vannak kezdeményezésükkel, hiszen Molnár Ágnes államtitkár a napokban jelentette be, hogy 2014-től újratárgyalják a cukorkvótákat. Ahhoz pedig, hogy az esetleges kvótabővülést követően gyorsan elindulhasson a termelés, már ma el kell kezdeni a felkészülést. Szerencsés lenne, ha hazánk önellátó lenne cukor- és cukorrépa-termelésben, ezért minden ezt célzó kezdeményezés támogatandó, de előtte vizsgálni kell, hogyan és miért vesztettük el cukorkvótánk háromnegyedét – reagált a kezdeményezésre Fischer Béla, a Cukor Terméktanács elnöke. Majd választ kell találni, hogy biztosítható-e a megfelelő minőségű és meny-nyiségű cukorrépa. Egy cukorgyár működésének alapját ugyanis a reális áron, s lehetőleg a közelből szállított alapanyag adja. Minél nagyobb egy üzem, annál alacsonyabbak a termelés költségei, ezért fontos az ideális üzemnagyság meghatározása. Bár vannak olyan vélemények, hogy a kisebb üzemek is életképesek, a szakértők többsége Kelet-Közép-Európában évi százezer tonna kapacitású gyár építését tartja optimálisnak.
Kérdésünkre a szakember elmondta, a 2013–2014 között kialakítandó közös agrárpolitika részeként dől el, hogy mely országnak mekkora cukorkvóta jut, s erre kell a kormánynak megfelelő elképzelésekkel felkészülni. Az elnök azt sem zárta ki, hogy megszüntetik a kvótarendszert a cukorgyártásban. De miután a gyártás leépítésekor uniós támogatást kaptak a gyárak és a répatermelők, akár arra is sor kerülhet, hogy befizetési kötelezettséghez kötik az új kvóták kiadását.
Tátrai Eszter, a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtófőnöke szerint a tárca 2014-re, az uniós cukorszabályozási időszak végére készíti el stratégiáját. Pillanatnyilag a legfontosabb feladat kideríteni, hogy az elmúlt időszakban miért adta viszsza hazánk a cukortermelési kvóta háromnegyedét, illetve hogy miért mentek tönkre cukorgyáraink. A tisztánlátáshoz Czerván György államtitkár szerint parlamenti vizsgálóbizottságra lenne szükség.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.