Hosszan tartó virtuális fenyegetőzések után úgy tűnik, hogy Oroszország komoly lépésre szánta el magát az egész életet átszövő korrupció visszaszorításáért folytatott harcban. Az elnök a minap Jurij Csajka főügyészt fogadva kijelentette, hogy e tettért a legfőbb büntetés továbbra is a szabadságvesztés marad, ám a felelősség érzését erősíti az alternatív büntetésként bevezetendő pénzbüntetés.
A törvény négy kategóriát különböztet meg, így a 25 ezer, a 150 ezer, az egymillió rubelig terjedő és az ezen felüli vesztegetés esetét. Ennek megfelelően a kisebb ügyekben, legfeljebb mintegy 150 ezer forintnak megfelelő rubel vesztegetési összeg esetén a büntetés 25–50-szeres, „jelentős” esetben, 600 ezer forintnyi összegig a bírság 30–60-szoros, hatmillió forintnál már 70–90-szeres és 6,5 millió forintnak megfelelő összeg felett 80–100-szoros bírsággal sújthatják a megvesztegetett tisztségviselőt. Ennek értelmében átszámítva akár nyolc-kilenc millió forintos büntetést is kiszabhat arra a tisztségviselőre a bíróság, akit 150 ezer forinttal megvesztegetnek. Külön tényállásként bevezeti a törvény a vesztegetésben való közvetítést, amelyre hét évig terjedő szabadságvesztés büntetést irányoz elő. Az egyes fokozatokhoz az első kivételével jelentős börtönbüntetés is kiszabható, és az elítélt évekre megfosztható az adott tisztség betöltéséhez való jogtól. A vesztegető viszont a javaslat értelmében mentesíthető a büntetés alól, amennyiben maga jelentkezik a rendőrségen, és aktívan segíti a nyomozást.
Mint Medvegyev fogalmazott, a korrupció jelentősen rontja a befektetési klímát, s lényegében rajta tartja a kést a gazdaság nyakán. Ezt igazolja, hogy tavaly 700 különleges jogi státussal bíró tisztségviselőt vontak felelősségre korrupció miatt, köztük 120 nyomozót és nyomozási szervek vezetőit, 12 ügyészségi dolgozót, 48 ügyvédet, a választási bizottságok nyolc tagját, 214 helyi önkormányzati képviselőt és további 310 helyi választott tisztségviselőt, valamint a regionális parlamentek 11 képviselőjét, az állami duma egy képviselőjét és három bírót. A Transparency International korrupciós érzékelési indexe szerint 2009-ben a vizsgált 180 ország közt Oroszország a 146. helyezést érte el. A vesztegetés átlagos mértéke a felmérések szerint jelenleg mintegy 400 ezer forintnak megfelelő összeg körül van.
Az Orosz Ügyvédek Szövetsége az Emberi Jogokért elnevezésű szervezet által készített jelentés szerint a korrumpálhatóság terén a fegyveres testületek és titkosszolgálatok egységeinek vezetői állnak az élen, a felmérés szerint az ilyen beosztásban lévőkre esett a panaszok többsége. A rendvédelmi, igazságszolgáltatási tevékenységek presztízsét a tanulmány készítői szerint Oroszországban a bezsebelhető kenőpénz mértéke és annak stabilitása határozza meg. A tanulmány szerint közismert tény az is, hogy az ilyen pozíciók maguk is megvásárolhatók. Az állami és önkormányzati szférában még rosszabb a helyzet. Az oktatásban az óvodától az egyetemig tart, de vesztegetéssel kell megvásárolni rendszerint azokat a közigazgatási és önkormányzati szolgáltatásokat is, amelyek hivatalosan ingyenesek.
A legkorruptabb övezet a felmérés szerint Moszkva pénzügyi központja, ezt követi a fővárost körülölelő régió, harmadik helyen pedig Tatárföld van. Rontja a helyzetet, hogy a felmérések szerint valójában nincs társadalmi igény a korrupció visszaszorítására.
origo.hu
Haverjaival kötött túlárazott szerződéseket Magyar Péter amikor vezérigazgató volt
