Érdekek csatája a Fekete-tenger körül

A romániai Deveseluba telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszer kifejezetten defenzív jellegű, és nem Oroszország ellen irányul – nyilatkozta lapunknak adott interjújában a román külügyminiszter. Teodor Baconschi szerint az ügy nem befolyásolja a román–orosz kapcsolatokat. A kormányzó jobbközép demokraták politikusa – aki továbbra is bízik országa idei schengeni csatlakozásában – azt is elmondta, rendkívül jó Bukarest együttműködése a magyar uniós elnökséggel.

Levélben szavaztatnák a külföldi románokat. Heves viták övezik Bukarestben Emil Boc jobbközép kormányának tervét, miszerint a 2012-es parlamenti választásokra bevezetnék a levélben történő szavazást. A külügyminisztérium által decemberben közvitára bocsátott módosító indítvány értelmében a kezdeményezés tétje ismét bevonni a romániai politikai és közéletbe a külföldön élő románokat. A tárca becslése szerint több mint hárommillió román rendelkezik külföldön állandó lakhelylyel vagy tartózkodási engedéllyel, ehhez képest a 2009 decemberében rendezett államfőválasztáson közülük mindössze 147 ezren éltek szavazati jogukkal a külképviseleteken. A kormány által a napokban láttamozott törvény szerint a külföldön élő román állampolgárnak a választások időpontja előtt legkevesebb 60 nappal közölnie kell a lakhelyéhez közeli román nagykövetséggel, hogy levélben kíván szavazni. A lakcímére eljuttatott szavazócédulát postai úton kell visszajuttatni a diplomáciai kirendeltségre, legkevesebb egy nappal az urnazárás előtt. A balliberális román ellenzék elutasítja a levélben történő szavazást, az Európai Bizottsághoz eljuttatott panaszukra azonban azt a választ kapták Jose Manuel Barroso elnöktől, hogy a tagországok belügye szavatolni a polgároknak a választásokon való részvételéhez fűződő jogát. Miközben az ellenzék azt fájlalja, hogy a külföldi románok többsége rendszeresen a jobboldalt támogatja, a külügyminiszter menesztését követelik a napokban tett kijelentése miatt, miszerint a távszavazás bevezetése egymillió külföldi voksot hozna az Emil Boc vezette demokraták számára. (R. Sz.)

Magyar–román viszonylatban talán leginkább az energetika az a terület, ahol a leghatékonyabban működik a sokat emlegetett stratégiai partnerség. Gazdasági vagy inkább politikai érdekek állnak például az AGRI gázszállítói rendszer terve mögött, amelyben mindkét ország részt vesz?
– Jelenleg Románia és Magyarország kétoldalú, illetve európai szinten egyaránt konkrét projektek részese. Ilyen a Nabucco gázvezeték, az energetikai és szállítási rendszerek összekötése, az AGRI gázszállító rendszer (ennek részeként a tervek szerint azerbajdzsáni cseppfolyósított földgázt szállítanának Grúzián, a Fekete-tengeren és Románián keresztül Közép-Európába – a szerk.). Ami az AGRI-t illeti, ez a projektben részt vevők közös politikai akaratát tükrözi. Azt az akaratot, hogy hozzájáruljanak Európa energetikai biztonságához. Értékesíteni akarjuk Azerbajdzsán természeti kincseit, Grúzia mint tranzitország elhelyezkedését, Románia stratégiai pozícióját, illetve Magyarország közép-európai összekötő potenciálját. A projekt az egész térség fejlődéséhez hozzájárul. Erőssége, hogy az infrastruktúra egy része – beleértve a magyar–román gázhálózat összekötését – már megvan. Visszatérve a kétoldalú kapcsolatokhoz, szorosabb gazdasági együttműködésben, kölcsönös befektetésekben vagyunk érdekeltek. A határ menti együttműködés például különösen jól működik, segíti az európai alapok hatékony kihasználását. Ne felejtsük a Duna-stratégiát, amelynek kidolgozása Magyarország soros EU-elnöksége alatt jól halad. Románia és Bulgária csatlakozása a schengeni övezethez erősíti majd az unió biztonságát. Ez ügyben továbbra is számítunk Magyarországra mint soros EU-elnökre. Összességében rendkívül jó az együttműködés a magyar elnökséggel, Budapest törekvéseit fenntartások nélkül támogatjuk.
– Schengent említette. Egyrészt Románia csatlakozása biztosan csúszik, másrészt viszont Franciaország és Olaszország az észak-afrikai menekültekre hivatkozva a schengeni egyezmény változtatását sürgeti, s máris akadtak követőik Nyugat-Európában, az egész rendszer recseg-ropog.
– Romániának az idei csatlakozás továbbra is nemzeti stratégiai célkitűzés, amelynek érdekében folytatjuk a diplomáciai offenzívát. Sokszor elmondtuk már, nagyra értékeljük Magyarország támogatását ez ügyben. Sikeresen lezártuk a technikai ellenőrzés folyamatát, az Európai Parlament illetékes szerve elfogadta a felkészültségünkről szóló jelentést, s remélem az EP plénuma is pozitív döntést hoz júniusban. Ezek a lépések elvezethetnek a végső brüsszeli igenhez. Mindeközben természetesen nem tudjuk figyelmen kívül hagyni az észak-afrikai események miatt kiéleződött belső uniós vitát Schengenről. Nyitottak vagyunk egy európai szintű eszmecserére a schengeni övezetről, de ennek nincs köze a bővítéshez, s nem befolyásolhatja a román csatlakozás kérdését. Csatlakozásunk után készen állunk szigorúbb szabályok bevezetésére is.
– Nemrég jelentették be, hogy a dél-romániai Deveseluban fogják telepíteni az amerikai rakétapajzsot. Oroszország nyíltan nemtetszésének adott hangot ezzel kapcsolatban. Nem tart attól, hogy tovább romolhat Bukarest amúgy sem túl szívélyes viszonya Moszkvával?
– Az amerikai rakétavédelmi rendszer kifejezetten defenzív jellegű és nem Oroszország ellen irányul. Ebből kiindulva nincs okunk arra számítani, hogy az ügy befolyásolja a román–orosz kapcsolatokat. Ez a viszony egyébként nagyon dinamikus és összetett, annak megítélése nem lehet egyetlen kérdés függvénye. Románia továbbra is támogatja az átlátható, nyílt párbeszédet a rakétavédelemről a NATO–Oroszország Tanács részeként. Az észak-atlanti szövetség és Moszkva között partneri viszonyról beszélünk, s mindkét fél igyekszik javítani ezen az együttműködésen. Persze, azt mi is tapasztaltuk, hogy orosz részről időnként elhangzanak bizonyos nyilatkozatok, megjelennek különböző feltevések, ezeken azonban párbeszéddel túl lehet lépni.
– Nemrég olyan nyilatkozat is elhangzott, miszerint Oroszország fekete-tengeri flottája meg fogja védeni Ukrajnát Románia területi követeléseitől.
– Tudomásul vettük, hogy az orosz védelmi minisztérium társadalmi tanácsának egyik tagja ezt jelentette ki. Nem tartjuk helyénvalónak a nyilatkozatot és határozottan visszautasítunk minden olyan állítást, amely úgynevezett román területi igényekre utal.
– Úgy tűnik, az utóbbi időben megnőtt a Fekete-tenger geostratégiai jelentősége. Hogyan látja az erőviszonyok alakulását a térségben?
– Valóban felértékelődött ez a térség. A hatékony stratégia a Fekete-tengerrel határos országok érdekalapú együttműködése lenne. Románia ebben a szellemben kapcsolódási pontokat keres a térség államaival, hiszen a bizonytalanságok csökkentését, az ellentétek megoldását és a hosszú távú stabilitást szeretné elérni. Érdekeltek vagyunk abban, hogy egy határozottabb európai szerepvállalás legyen a térségben. Az Fekete-tengerrel határos államokra támaszkodva az Európai Unió jobban ki tudja használni az övezetben rejlő lehetőségeket. A térség esetleges feladása ugyanakkor hosszabb, nehezen kezelhető instabilitást jelentene. Azt szeretnénk, ha az övezet fontos szereplői az euroatlanti világhoz közelednének. Különösen fontos az energiakérdés, hiszen a térségben tapasztalható görcsösség alapvetően az energiabiztonsággal függ össze.