Európa keresztény lesz – vagy nem lesz

Orbán Viktorral közölt interjút tegnap a Frankfurter Allgemeine Zeitung internetes kiadása A nemzeti önbecsüléssel rendelkező országok az erősek címmel. Az interjút – amely a német konzervatív napilap szombati számában jelenik meg – Georg Paul Hefty készítette. A magyar származású szemleíró az új magyar alaptörvényről, a soros uniós elnöki tevékenységéről kérdezte a kormányfőt.
Az új alaptörvény lényegével kapcsolatban a miniszterelnök hangsúlyozta, annak szellemi kereteit és tartalmát az elmúlt két évtized tapasztalatai határozták meg. Mindezt úgy foglalta össze: hogyha egy ország saját önbecsülésében, saját magában nem biztos, ha nem ismeri saját szellemi alapjait, akkor gazdaságilag sem lehet sikeres. A bírálatok kapcsán megjegyezte, létezik egy olyan liberális szellemiség, amely le akarja építeni az összes hagyományos értéket. Ezzel szemben létezik egy konzervatív felfogás, amely meg akarja őrizni ezeket.
A kormányfő elutasította azt a feltételezést, amely szerint az alaptörvényben szereplő Szent Korona Nagy-Magyarországot testesíti meg: nem ezt, hanem valamennyi magyar összetartását. Utalt arra is, hogy az alaptörvénynek csak a magyar államhatárokon belül van hatálya. Elutasította azt a feltételezést is, amely szerint Isten említése a nem keresztény lakosság kirekesztését jelentené. Viszont hozzátette, Magyarország, Európa a jövőben vagy keresztény lesz, vagy nem fog létezni.
A magyar uniós elnökség által eddig elért eredmények közül kiemelte, hogy sikerült megállapodást elérni az energiapolitikáról. A rögzített alapelv szerint minden országnak két, egymástól független energiaforrással kell rendelkeznie. Szavai szerint Közép-Európának biztonsági garanciákra van szüksége. „Nem akarunk ismét ütközőállam lenni Nyugat-Európa és Oroszország között” – tette hozzá. A schengeni bővítéssel, a határon túli magyarok érdekeivel kapcsolatos kérdésre válaszolva a kormányfő kifejtette: Magyarország stabilizáló szerepet kíván betölteni a térségben. Ehhez szolidaritáson alapuló szomszédsági politikára van szükség. Sikerként értékelte, hogy hazánk az utóbbi évben jó kapcsolatot ápolt a románokkal, az ukránokkal, a szlovákokkal. Úgy vélte, a jelenlegi feltételek mellett hazánk 2020-ban bevezetheti az eurót.