Huszonötmilliárd forintnyi közteher megfizetését próbálták elkerülni azok az adócsalók, akikre a mostani esztendő első három hónapjában csaptak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói – mondta kérdésünkre a szervezet bűnügyi elnökhelyettese. Sors Lászlótól megtudtuk azt is, hogy a hatóság eddig eredményesebben lépett fel a közkasszát megkárosító társaságok ellen: a tavalyi adatokhoz képest idén több mint ötven százalékkal növekedett a jogsértő cégektől lefoglalt eszközök és zárolt bankbetétek értéke.
– Mindez csaknem egymilliárd forintos többletet jelent – ismertette a statisztikákat az elnökhelyettes.
Sors László ugyanakkor úgy látja: ennél is több pénz kerülhetne vissza az adócsalóktól a közkasszába, ha egységesítenék a büntetőeljárásban közreműködő állami hatóságok, szervezetek országos joggyakorlatát. A NAV szakembere példát is említett. A mostani szabályok lehetővé tennék, hogy az adócsaláson ért vállalkozásokra az elcsalt adó háromszorosának megfelelő pénzbüntetést szabjon ki a bíróság. A jelenlegi joggyakorlat azonban azt mutatja: általában csak az elcsalt adóösszeggel megegyező büntetést állapítanak meg az ítélkező fórumok. A megoldás az elnökhelyettes szerint az lenne, ha az igazságszolgáltatás szervezetei szakmai egyeztetéseket tartanának, s ott olyan változtatásokban egyeznének meg, amelyek nagyobb esélyt adnak az államkasszát megkárosító bűncselekmények számának csökkentésére.
A NAV bűnügyi munkáját irányító szakember úgy véli, egyéb módszerekkel is növelhetnék az adócsalóktól visszavett összeg nagyságát. Sors László elmondta: ha felmerül a gyanúja annak, hogy valaki megszegte a közteherviselés szabályait, a be nem fizetett adó erejéig zár alá lehet venni az érintett vagyonát. Így gyakorta járművek, gépek és más értékek kerülnek a hatósághoz. Jelenleg ezekből a tárgyakból csak a büntetőeljárás végén láthat pénzt az állam, ezért a hatóságnak hosszú időn keresztül kell tárolnia az értékeket. Az elnökhelyettes rámutatott: csak az elmúlt néhány évben több milliárdot költött a szervezet az adócsalóktól lefoglalt autók, gépek, termékek raktározására, ráadásul az évekig tartó tárolás miatt az ingóságok értéke jelentősen csökken, eladásukból kevés pénz folyik be az államkasszába. Sors László példaként a járműveket említette. Nem egyedi eset, hogy több tíz milliós autót foglal le a hatóság, ám mire a kocsit el lehet adni – öt-hat év múlva –, már csak filléreket fizetnek érte. A szakember szerint megfontolandó lenne a jogszabály módosítása, az új passzus pedig kimondhatná, hogy a lefoglalt értékeket mielőbb pénzzé lehet tenni.
origo.hu
Halálos baleset történt Zalában
