Túlságosan könnyedén osztogatják a bankok a hitelkártyákat – állítja Lénárd Mariann, a Banki Hitelek Károsultjainak Egyesületének főtitkára. A szakember olyan esettel is találkozott, amikor az adós, akinek a lakása árverezés előtt állt, hitelkártyát talált a postaládájában. Az ügyfelek megörülnek a hitelkeretnek, és fel is használják, holott maguk is sejtik, egyhamar nem tudják visszafizetni.
Szakértők szerint előfordulhat: a pénzintézet nem néz utána, hogy a hitelkártyával megkínált ügyfél szerepel-e a rossz adósokat regisztráló központi hitelinformációs rendszerben, így fordulhat elő, hogy a bedőlt lakáshitellel rendelkező ügyfél is kaphat kölcsönt.
Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője elmondta: a helyes eljárás az, ha a bankok először telefonon megkérdezik az ügyfelet, hogy kér-e hitelkártyát, s csak az igenlő válasz után küldik ki azt az aláírandó szerződés és a tájékoztató kíséretében. Ha valaki aláírja a szerződést, majd visszaküldi a pénzintézetnek, elismeri azt is, hogy kellően tájékozódott a kölcsön feltételeiről. Binder István ezért azt ajánlja, hogy ha az ügyfelek valamit nem értenek a kártyához mellékelt tájékoztatóból, kérjenek segítséget a banktól, és csak akkor döntsenek, ha tisztában vannak a következményekkel.
A Magyar Nemzeti Bank adataiból az derül ki, hogy nemcsak a hitelkártyák népszerűek, a folyószámlakölcsönök állománya is emelkedett az elmúlt hónapokban. E területen tavaly is jelentős bővülés volt, és ez az idén is tartott. – A bankszámlával rendelkező ügyfelek anyagi gondjaira jelenthet átmeneti megoldást a folyószámlahitel, ám ez tovább növeli eladósodottságukat – közölte lapunkkal a jegybank sajtóosztálya. Szakértők szerint a kisebb összegű, gyorsan hozzáférhető kölcsönök állományának emelkedése azt jelenti, hogy az állandó jövedelemmel rendelkező ügyfelek is gyakrabban kerülnek pénzzavarba. A pénzintézetek ezzel ellentétben úgy látják, nem nőtt az érdeklődés sem a hitelkártyák, sem a folyószámlahitelek iránt. A lapunk által megkérdezett bankok az utóbbi hónapok során nem tapasztaltak kiugró növekedést a folyószámlahitel és hitelkártya-tartozások állományában, illetve szerintük az engedélyezett hitelkeretek kihasználtsága sem mutatott komoly növekedést. Ugyanakkor a bankok munkatársai azt is megjegyezték, az állomány felduzzadását az is okozhatja, hogy azok az ügyfelek, akik a keretet eddig csak biztonsági tartaléknak tartották fenn, anyagi lehetőségeik korlátozódásával annak igénybevételére kényszerülnek. Szakértők szerint folyószámlahiteleknél nem fordulhat elő, hogy fizetésképtelen adósoknak ajánlanak hitelt a bankok, hiszen ismerik az adott ügyfelük számláján jelentkező pénzmozgásokat, és tudják, hogy hitelképesek-e vagy sem.
A Jövő héten mentőcsomag? Pénteken postázták a hazai bankok vezetőinek a kormány és a Magyar Bankszövetség közötti, hiteleseket segítő megállapodás szövegét. A mentőcsomag azonban nem végleges – tudta meg a Magyar Hírlap. Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke, a tárgyalások résztvevője lapunknak elmondta: a jövő hét végére megszülethet a megállapodás. A Magyar Hírlap értesülése szerint 42 hónapig, legkésőbb 2015. június 30-ig a bankok legfeljebb 190 forintos frank-, 265 forintos euró- és 199 forintos japánjen- árfolyamon számolják ki a törlesztőrészleteket. A rögzített és a tényleges törlesztési árfolyam különbségéből gyűjtőszámlahitel, egy forintalapú jelzáloghitel keletkezik. A fizetési nehézséggel küzdő hiteladósok és az ingatlanjaikat megvásárolók államilag támogatott lakáskölcsönt vehetnének fel. A támogatás öt évre szólna.
origo.hu
Fagyos reggel és köd után jön valami sokkal rosszabb
