Ki döntött a cukorgyárakról?

Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték kormánypárti képviselők a cukorgyárak privatizálásával kapcsolatban. A javaslat szerint a testület megvizsgálná, hogy személy szerint kiket terhel politikai és esetleg büntetőjogi felelősség a hazai cukoripar tönkretétele miatt.

Nőhet a kvóta. Az uniós agrárminiszterek keddi ülésén Lengyelország kezdeményezte a tagállami cukortermelési kvóták 15 százalékos emelését a 2011/2012-es szezontól kezdve. A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint számos tagállam támogatta a lengyel javaslatot. A cukorkvóta emelése mellett döntően azok az országok voltak, amelyekben hazánkhoz hasonlóan nagy arányú volt a kvótacsökkentés. Dacian Ciolos agrárbiztos ugyanakkor az importban látja a megoldást és nem támogatja a kvótaemelést 2014-ig.

Hazánkban a cukoripar területén olyan intézkedések történtek az elmúlt több mint két évtizedben, amelyek az eredeti szándékokkal feltételezhetőleg ellentétesen, a nemzeti érdekeket súlyosan sértve, az ágazat katasztrofális leépüléséhez vezettek – olvasható abban az országgyűlési határozati javaslatban, amely a cukorgyárak privatizációját és annak következményeit vizsgáló parlamenti bizottság felállítására tesz javaslatot. Önálló képviselői indítványukban Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke és képviselőtársa, Ivánics Ferenc indokolása szerint a vizsgálóbizottság felállítására azért van szükség, mert a privatizációs eljárások során tulajdont szerzett külföldi befektetők az egyes esetekben százéves múltra visszatekintő üzemeket bezárták, a termelést megszüntették. Emlékezetes: a rendszerváltás idején, 1990-ben összesen 12 cukorgyár működött Magyarországon, öszszesen 600 ezer tonna cukorgyártási kapacitással. Egyedüliként megmaradt kaposvári cukorgyárában a Magyar Cukor Zrt. már csak évi 105 ezer tonna cukrot állíthat elő. Hazánk évi cukorfogyasztása 300-320 ezer tonnára tehető, vagyis a felvázolt negatív folyamat eredményeként teljesen kiszolgáltatottá vált a külföldi beszállítókkal szemben.
Emiatt a honatyák szerint alapos körültekintéssel kell kivizsgálni az esetleges emberi mulasztásokat, és minden lehetséges eszközzel meg kell állítani, illetve lehetőség szerint megfordítani a kedvezőtlen folyamatokat. Az utóbbiakért viselt személyes – büntetőjogi vagy politikai – felelősséget mihamarabb meg kell állapítani – szögezik le határozati javaslatukban a vizsgálóbizottság felállítását indítványozó képviselők. Véleményük szerint az Európai Unió következő tervciklusának kezdetéig fel kell készülni az új lehetőségek kiaknázására. Mint írják, ehhez azonban nélkülözhetetlen az elmúlt ciklusok kormányzatai alatt hozott döntések mindenre kiterjedő vizsgálata, s a megfelelő következtetések levonása. A hat ellenzéki és hat kormánypárti képviselővel felálló bizottság feladata lesz megvizsgálni a privatizációs szerződéseket és azok végrehajtását. Jelentésüket három hónappal a testület magalakulása után be kell terjesszék a parlamentnek.