Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egyetértett abban, hogy a svájcifrank-alapú hitelek törlesztőrészletének számításakor 180 forinton rögzítsék az árfolyamot – közölte az MTI-vel az adósok kimentéséről szóló tegnapi tárgyalás eredményét Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója. Ehhez igazítanák az euró- és a jenalapú hitelek törlesztésekor alkalmazott árfolyamot is. Legutóbbi levelében a tárcavezető a sajtóban közölt hírek szerint (amelyeket a minisztérium nem erősített meg, és nem is cáfolt) még 160 forintos svájcifrank-árfolyamrögzítést ajánlott, míg korábban a 190-es értékről egyeztettek a felek.
*
Ha a svájci frank jelenlegi, 214 forintos piaci árfolyamát vesszük alapul, akkor a rögzítés, amelyről a felek tegnap megállapodtak, a törlesztőrészletben hozzávetőleg 16 százalékos könnyítést jelentene a fizető számára. Egy ötvenezer forintos havi befizetés így csaknem 8000 forinttal csökkenne. Fontos tudni azonban, hogy ez csupán pillanatnyi könnyítés, amely a problémát nem oldja meg, hanem csak későbbre tolja ki. Ettől a tehertől nem szabadul meg ugyanis végérvényesen az adós, a könnyítésből olyan forinthitel jön létre, amelyet a tartozónak – a tárgyalások jelenlegi állása szerint – három év múlva kellene elkezdeni törleszteni. A mostanihoz hasonló értéken számolva ez – az előbb említett esetet alapul véve – egy csaknem 300 ezer forintos „árnyékhitel” kialakulásához vezetne. – Abban az esetben is megéri élni ezzel a lehetőséggel, ha időközben a frank gyengülni fog, aminek az e heti svájci hírforrások alapján kisebb a valószínűsége – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Gabler Gergely, az Erste Befektetési Zrt. elemzője. – Tegnap egyébként történelmi csúcsra erősödött a frank az euróval szemben, vagyis úgy kell most a svájci frankban eladósodottaknak ez a megállapodás, mint éhezőnek egy falat kenyér – mutatott rá az elemző. A piaci pletykák szerint ennek a hitelnek a budapesti bankközi kamat lenne az alapja, s nem lenne rajta felár.
– Arról, hogy a kilakoltatások milyen ütemben kezdődhetnek el a július 1-jétől megszűnő moratórium után, tegnap nem tárgyalt a tárcavezető és a bankszövetség. A különadó meghosszabbításának a kérdése sem volt napirenden – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Müller János. A nemzetgazdasági miniszter előbb említett állítólagos javaslata szerint az első évben negyedévente egy, majd a következő esztendőben kettő, később három, négy, majd öt százalékát árverezhetnék el a nem fizető adósok lakásainak. A bankszövetség szerint államtitkári szinten ennél magasabb arányokban egyeztek meg korábban. A vezető tanácsadó abban bízik, hogy akárcsak az árfolyamrögzítés mértéke esetében, itt is kompromisszumos javaslatban sikerül megegyezni. A bankok a háromszázalékos kezdő arányt elfogadhatónak tartják.
A hírügynökséget Müller arról is tájékoztatta, hogy – a tegnapi tárgyaláson, ahol a bankszövetséget Patai Mihály elnök képviselte – előrelépés történt a kis- és közepes vállalkozói hitelek és a jelzálog-fedezetű lakáshitelek élénkítését célzó kedvezmények kérdésében is. – Az egyeztetések folytatódnak. A kormány és a bankszövetség közötti tárgyalások várhatóan kedden lezárulnak, s a felek a tervek szerint közös bejelentést tesznek aznap délután – mondta a vezető tanácsadó.
Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár tegnap reggel a Kossuth rádió műsorában úgy fogalmazott, hogy július elsejéig biztosan, de valószínűleg már korábban megszületik a megállapodás a devizahitelesek ügyében a kormány és a bankszövetség között. A kérdés most szerinte az, hogy a piaci és rögzített árfolyam közötti különbség megfizetéséből milyen mértékben vállaljon részt az adós, a bank, esetleg az állam. Varga a Hirado.hu összeállítása szerint úgy látja, mind az állam, mind a bankvilág, mind a lakosság kész áldozatot vállalni a bajok rendezésében, mindenki érzi a felelősségét, és mindenki tudja, nem lehet kizárólag csak az adósra, csak a bankszektorra vagy csak az államra hárítani ennek a költségét, ugyanakkor mindenki olyan megoldást szeretne találni, ami saját tehervállalását nem teszi irreálissá, vállalhatatlanná, ezért is húzódik ilyen hosszú ideje a megállapodás. Az államtitkár szerint a lakosság elmúlt években bekövetkezett súlyos eladósodásában a vezető politikusok mellett a monetáris hatóság is felelős, mert nem figyelmeztette az embereket a devizahitelek árfolyamkockázatára. A politikus hozzátette: mindenképpen néven kell nevezni a felelősöket, azokat, akiknek a hivatali idejére tehető az eladósodás tömegessé válása: Draskovics Tibor pénzügyminisztert, Medgyessy Pétert és mindenekelőtt Gyurcsány Ferenc kormányfőt.
origo.hu
Magyar Péter telefont lopott: Brüsszelben meg akarják menteni
