A botrány előszele már jóval a győzelem napja előtt benne volt a levegőben, hiszen az ország keleti és déli, illetve nyugati megyéiben élő ukránok egymástól eltérően ítélik meg május 9-ét. Amíg ugyanis az előbbiek a fasizmus fölött aratott győzelemként és az ország felszabadításaként, addig az utóbbiak a megszállás és a szovjet iga kezdeteként élik meg a győzelem napját.
Az indulatok Lembergben akkor szabadultak el, amikor a vörös zászló alatt vonuló háborús veteránok menete ahhoz a temetőhöz érkezett, ahol a szélsőjobboldali Szvoboda Összukrajnai Egyesülés tagjai a kommunista rendszer áldozataira emlékeztek. A szvobodások ugyanis, akik számbelileg is sokkal többen voltak, egyszerűen elállták a veteránok útját, és igyekeztek őket megszabadítani a vörös zászlóktól is arra hivatkozva, hogy azok használatát a megyei közgyűlés – amelyben a Szvoboda képviselői alkotják a többséget – betiltotta. Az ezt követően verekedéssé durvult eseményeket pedig a milícia sem tudta időben megfékezni.
A történtek után Mihail Cimbaljuk, a megyei közigazgatás elnöke azonnal benyújtotta lemondását, ám azt Viktor Janukovics államfő nem fogadta el. Ugyanakkor az ukrán ellenzék a belügyminiszter távozását követeli, a milíciát téve felelőssé a mintegy tucatnyi sérüléssel járó összecsapásokért. A Szvoboda elnöke, Oleg Tyahnibok szerint viszont a hatalom provokálta ki a Lembergben történteket, hiszen ők előre figyelmeztettek arra, hogy súlyos következményei lehetnek a vörös zászlóknak, amelyek a nyugat-ukrajnai lakosság körében egyet jelentenek a kommunista megtorlásokkal.
A hatalomhoz közel álló politológusok szerint a történtek azt igazolják, hogy Lembergben és a többi nyugat-ukrajnai megyében az államhatalom nem működik. Ott a Szvoboda ultranacionalista és neonáci fiataljainak szándékai érvényesülnek, állítja Volodimir Kornilov. Mások még ennél is keményebben ítélik meg a történteket, arra utalva, hogy Ukrajna államisága alapvető természeténél fogva sem normális és elhibázott, következésképpen eljött az ideje annak, hogy fontolóra vegyék akár az egykori Csehszlovákia példájára a békés szétválás lehetőségét.

Mutatjuk, hogyan került Gyurcsány és a Momentum a totális süllyesztőbe