Szóba kerültek Simor András jegybankelnök adóparadicsomi ügyei is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának korábbi ülésén – értesült lapunk. Úgy tudjuk, hogy a központi pénzintézet vezetőjét az egyik felügyelőbizottsági tag informálisan arra kérte, hogy mutassa be a bizonylatot a ciprusi cégében lévő pénzek hazautalásáról. Az igazolás átadását a jegybankelnök megtagadta, annak ellenére, hogy korábban a széles körű felháborodás hatására megígérte a kint tartott 900 millió forintnyi befektetéseinek honosítását. Egy másik névtelenül nyilatkozó jegybanki forrásunk szerint elképzelhető, hogy a sajtóban megszellőztetett összegnél nagyobb pénzekről van szó, s ezért nem tudja bemutatni az MNB vezetője a kért dokumentumot. Mint mondta, az az érv is sántít, hogy az eredménytartalék feltöltése miatt került Ciprusra a Simor vagyonnyilatkozatából kifelejtett összeg.
*
Egy nem működő vállalkozásnak nincs szüksége ilyen pluszforrásokra, a mediterrán szigeten általában olyanok jegyeztettek be céget, akik a hazai közteherviselést kívánták elkerülni – mondta. Ez pedig egy jegybankelnök részéről a nemzetközi normák szerint elfogadhatatlan. Mint ismert, az egyik hetilap 2009-ben arról számolt be, hogy a jegybankelnök vagyonbevallásából eltűnt egy nagyobb összeg. Simor András később pótolta ezt a hiányosságot, és megerősítette azt, hogy a ciprusi cégébe, a Trevisol Management Services Ltd. nevű társaságba helyezte át a pénzt.
Pontos adatok nincsenek arról, hogy Magyarországon mennyi pénz kerüli el az adózást az adóparadicsomokba vezető útvonalakon keresztül. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a magyar cégek 2010-ben 628 millió euró értékű tőkebefektetést hajtottak végre külföldön (a korábbi évekhez képest ez egy jelentős visszaesés). Ennek nagy része – valószínűsítik szakemberek – offshore-cégekbe érkezett. A helyzetet rontja, hogy a hazai adózás elkerülésére irányuló tanácsadás Magyarországon törvényes szolgáltatás. A könyvvizsgáló cégek termékpalettáján az offshore-vállalkozás létrehozása külön terméktípusnak számít, információink szerint évente több száz ilyen cég jött létre csak a Simor által korábban vezetett Deloitte bábáskodásával. Közgazdászok szerint jogi szigorításokra lenne szükség az offshore-pénzek megállítása érdekében. Az Egyesült Államokban például törvény tiltja a többlépcsős pénzügyi tranzakciókat abban az esetben, ha a műveletnek nincs konkrét gazdasági szerepe, mindössze az adókötelezettség csökkentését szolgálja. Magyarországon az új kormány egyelőre hivatalosan hadat üzent a pénzek kimenekítésének, egyelőre azonban csak annyi történt, hogy elestek az állami támogatásoktól az offshore-vállalkozások.
Nem kérdés, hogy a nemzetgazdaság szempontjából mekkora jelentősége van ennek az ügynek. Ha „csak” a Simor-féle 900 millió forint példáját nézzük, (16 százalékos kulccsal számolva) az összegnek 144 millió forint adóvonzata van, amely összeg 72 magyar állampolgárra eső államadósság kiváltásának felelne meg.
Kényes kérdések napirenden. A felügyelőbizottság és a jegybank vezetősége között nincs egyetértés jogi kérdésekben, például azzal kapcsolatban, hogy meddig terjed az ellenőrző szerv hatásköre és milyen információkhoz férhet hozzá. A testület ma ülésezik hatodik alkalommal (utolsó előtti találkozójuk a kormánynak készítendő összefoglaló anyag elkészítése előtt). A tervek szerint a jegybank belső jelentésének ellenőrzésével, az imázsváltással, Simor András személyes kommunikációs és tanácsadói ügyeivel, a pénzverde állapotával és az implementációs bizottság helyzetével foglalkoznak. Az implementációs bizottság a jegybank honlapján szereplő dokumentum szerint a monetáris tanács döntéseinek végrehajtását támogatja. A lapunknak nyilatkozó források azonban úgy fogalmaztak, hogy a bizottság tevékenysége ennél lényegesen jelentőségteljesebb. – Az implementációs bizottságot Simor hozta létre az igazgatóság helyett, azt szolgálja, hogy az elnök akarata érvényesüljön az MNB-t érintő kérdésekben – hangsúlyozta egy jegybanki szakember. Más vélemények szerint azonban a külföldről érkező „iránymutatás és javaslatok” is ezen a testületen keresztül szivárognak be a jegybank döntéshozatali mechanizmusába.
origo.hu
Ez nem ellenzék, hanem vírus, amit le kell gyűrni
