Oszkó Verest bírálja

Kétségbeejtő állapotban vették át az ország pénzügyeit 2009 tavaszán – erről beszélt az államadósság növekedését vizsgáló albizottság tegnapi ülésén Oszkó Péter volt pénzügyminiszter. A legdurvább hibák szerinte 2005–2006-ban történtek.

Nagy Vajda Zsuzsa
2011. 05. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem éreztem azt, hogy rendben vettem át az ország költségvetését – mondta az államadósság drámai emelkedését vizsgáló albizottság tegnapi ülésén Oszkó Péter, aki 2010 májusáig volt pénzügyminiszter. Ezzel a volt tárcavezető cáfolta elődje, Veres János érveit, aki az albizottság múlt heti ülésén szintén azt állította, hogy a pénzügyeket stabilizálták, és a válság negatív hatásainak tulajdonította a vezetése idejére jellemző rossz gazdasági teljesítményt. – Az Orbán-kormánynál nehezebb helyzetet csak egy kormány örökölt Magyarországon, a mi kabinetünk – jegyezte meg Oszkó, aki szerint 2009 tavaszán, hatalomra lépésük idején volt a legközelebb hazánk a szakadékhoz.
– 2002-től minden kormánynál kimutathatók azok az intézkedések, amelyek az adósságot növelték a vélt vagy remélt növekedés érdekében – hangsúlyozta a volt pénzügyminiszter. Ennél a „csodavárásnál” durvább hibának tartja azonban a 2005–2006-os év gazdálkodását, amikor „igen rossz pályára” terelődött a gazdaság. – Amikor a kormány is észrevette hibás politikáját, próbálta lassítani az államadósság növekedését, de olyan módon tette ezt, hogy végtelenül sérülékennyé tette az országot. Az öt évvel ezelőtti konszolidációs program aláásta a jövedelemtermelési képességet – mutatott rá Oszkó. Ingatag politikai támogatottsággal rendelkező kormányuk szerinte nem volt olyan helyzetben, hogy átfogó reformokba belekezdhessen. Ott csökkentettek költséget, ahol égetően szükség volt rá.
– A 2010-es költségvetés egy globális vihar közepén készült, voltak benne tervezési pontatlanságok – jegyezte meg a volt pénzügyminiszter arra a kérdésre, hogy hamisak voltak-e az általuk hátrahagyott számok. Szerinte mindössze 0,6 százalékos feszültséggel adták át a büdzsét, amelyet – ha a kormány nem hajt végre adócsökkentéseket – a kiadások lefaragásából lehetett volna pótolni, vagyis „az általuk épített háznak néhány ablaka, igaz, betört, de a szerkezet nem sérült”. – Az említett 0,6 százalékos eltérésnél jóval nagyobb lett volna a hiány 2010-ben, ha az Orbán-kormány nem folyamodik szokatlan gazdaságpolitikai intézkedésekhez (bankadó és válságadók, magánnyugdíj-pénztári pénzek elterelése) – mondta a Magyar Nemzet kérdésére a bizottsági ülés után Szijjártó Péter, az államadóssággal foglalkozó albizottság munkájának hátteret adó számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke. Szijjártó abban a tekintetben sem értett egyet Oszkóval, hogy a büdzsé számainak elcsúszása mögött direkt félretervezés nem húzódott meg. – A folyamatokat magánérdekek vezérelték – mutatott rá az alelnök, aki azt is megjegyezte, hogy konkrét személyi felelősséget azt követően állapít meg az albizottság, hogy meghallgatják a három volt miniszterelnök érveit is. Következő vendégük tehát Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon lesz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.