Pihentették a Fenyő-ügy fő bizonyítékát?

Nem a rendőrségen, hanem – az eddigi adatok szerint – a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben (BSZKI) akadtak el korábban azok a dokumentumok, amelyek alapján a közelmúltban új lendületet vett az 1998-as Fenyő-gyilkosság nyomozása.

A merénylet után a helyszínen megtalálták a tettes által hátrahagyott ruhadarabokat, azokról februárban derült ki, hogy a bennük azonosított genetikai minta megegyezik Jozef Rohác DNS-ével. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) folytat vizsgálatot, a testület február 7-én kapott informális, majd másnap hivatalos értesítést a BSZKI-tól, és azonnal kiadta a nemzetközi elfogatóparancsot Rohác ellen – tájékoztatta lapunkat Bartha László szóvivő. A napokban derült ki, hogy a szlovák férfitól két éve, egy másik ügyben elrendelt letartóztatásakor vettek DNS-mintát hazánkban, az említett egyezőség már akkor kiderült.
*
Az új információk arra utalnak, hogy az NNI erről nem tudott, ugyanakkor felveti a kérdést, a BSZKI-ban mulasztás történt, vagy szándékosan rejtették el valakik a dokumentumokat, hogy a Fenyő-gyilkosság megrendelői továbbra is ismeretlenek maradhassanak.
A késlekedés miatt vizsgálatot indított a rendőrségnél a Fővárosi Főügyészség, a vádhatóság vezetője az első kérdésre kapott válaszokat „magyarázkodásnak is gyenge” minősítéssel illette egy nyilatkozatában. A jelek szerint az NNI nem hibázott az ügyben, bár a testület még nem tett jelentést a belső vizsgálat eredményéről. Az ügyészségnek nincs felügyeleti jogköre a BSZKI felett, az intézetnél történtek miatt – mint felsőbb szerv – az Országos Rendőr-főkapitányság indíthat újabb vizsgálatot. Jozef Rohácot korábban 2008-ban, tíz év bujkálás után fogták el Prágában, majd a cseh hatóságok kiadták hazánknak. A magyar rendőrség az 1997-ben Seres Zoltán ellen elkövetett merényletkísérlettel gyanúsította Rohácot, a Fővárosi Bíróság azonban egy éve felmentette a vádlottat. A döntés indoklásában elhangzott, hogy a nyomozó hatóságok olyan hanyagul kezelték az ügyben fellelhető egyetlen bizonyítékot, hogy az alapján nem lehetett elmarasztalni a terheltet. Rohác két év börtönt kapott robbanóanyaggal visszaélés miatt, de ezt már előzetesben leülte, így hazamehetett. A DNS-mintát akkori letartóztatásakor vették tőle, a mai technikai lehetőségek mellett annak egyezősége a Fenyő-gyilkosság bizonyítékaival napok alatt megállapítható volt. Több, a Fenyő-merényletet jól ismerő szakember úgy véli, hogy a vizsgálatot évekkel ezelőtt be lehetett volna fejezni, de ez egyes gazdasági-politikai érdekcsoportoknak, személyeknek nem állt eddig érdekükben. Az NNI álláspontja szerint Rohác ölte meg Fenyő Jánost, s ha nincs meg az elkövető, nem kerülhet elő a megbízó sem, az eddig is rendelkezésre álló bizonyítékokat pedig jobban el lehetett rejteni egy intézetben, mint a rendőrség aktái között.
Az NNI nyomozói kedden a terhelt és a védelem elé tárták az ominózus, DNS-egyezőségről szóló bizonyítékokat – tudtuk meg Rohác ügyvédjétől, Fülöp Tamástól. A jogász várhatóan szakembereket kér fel az iratok értelmezésére, s a dokumentumok tartalmára azután reagálnak védencével.