Szakadás felé tart a szocialista párt

Többen a pártból való távozásra szólították fel Gyurcsány Ferencet az MSZP rendkívüli, csaknem kilencórás frakcióülésén, melynek egyetlen témája a volt kormányfő politikai aktivizálódása volt. Információink szerint a politikust inkább támogató képviselők is szembefordultak a bukott kormányfővel, Varju Lászlón és Vitányi Ivánon kívül érdemben senki nem állt ki mellette.

Szomszéd Orsolya, Nézőpont Intézet
Gyurcsány Ferenc első számú érdeke a komoly szervezeti erőforrásokkal rendelkező MSZP átvétele lenne. Ha azonban szakításra kerül sor, nem mindegy, hogy a volt kormányfő hogyan távozik. Az elmúlt hetek történései arról szóltak, miként próbálja mindezt előkészíteni. A pártszavazásra vonatkozó kezdeményezés antikorrupciós tartalmának hitelessége erősen vitatható, a nemes cél már kevésbé. Könnyen az a kép alakulhat ki, hogy Gyurcsány csak jót akart, míg Kiss Péter vagy Hiller István igazságtalanul támadta őt, ezek után pedig nincs más választása, mint elhagyni a pártot. A kitaszított politikus több támogatót állíthat maga mögé, mint a pártegységet felrúgó dezertőr. Ezért nem biztos, hogy Gyurcsánynak érdeke lett volna most a Demokrata Párt „bemutatkozása”, hiszen a szocialistákat bizonyára ismét felháborítja, hogy a sajtóból értesülnek a fejleményekről, ez pedig ronthatja a politikus pozícióját. Számára egy pozitív eredménnyel végződő, hivatkozási alapul szolgáló pártszavazás lenne a legkedvezőbb, amely súlyt adna neki pártban. A tagság körében elképzelhető, hogy Gyurcsány népszerűbb, mint azt sokan gondolnák, ám a frakcióban vélhetőleg egyelőre nincs elég támogatója. Ha mégis képes lesz új frakciót alakítani, és a tagság egy része is követi, a parlamenti küszöb átlépésére esélyes pártot alapíthat. Egy ilyen formáció elsősorban a budapesti értelmiségiek körében számíthat támogatókra.
Kiszelly Zoltán, Századvég Politikai Iskola
A Magyar Szocialista Párton belüli helyzet arra hasonlít, mint amikor egy hadihajó az ellenség elé lő a csata kezdetén. Versenyfutás zajlik az idővel Gyurcsány Ferenc és a párt öregjei között, amelyben jelenleg a bukott miniszterelnök a javaslataival beelőzte az utóbbi csoportot. Az összecsapás egyik színtere volt Hiller István javaslata, amelyben a platformok vezetőire bízta volna a pártszavazást, azonban azokat a párt régebbi emberei vezetik. Gyurcsány Ferenc ennek üzent hadat azáltal, hogy a széles párttagság véleményét szeretné kikérni e témában, és hogy ne házon belül intézzék el a dolgokat. A pártszavazásról szóló lépés hasonló az 1989-es népszavazáshoz, ahol a négy kérdés közül a köztársasági elnök megválasztásának módja volt a legfontosabb, míg most az összes kérdés közül a párttagság direkt pártelnök-választása kapcsán van a legnagyobb tét. Úgy gondolom, egyelőre nem lesz kenyértörés a két oldal között, mivel Mesterházy Attiláék a kivárásra játszanak, és abban bíznak, hogy az idő múlásával jelentősen megerősödik majd az MSZP. A jelenlegi MSZP-elnök nyilvánvalóan a partvonalon kívülre akarja helyezni az egykori miniszterelnököt, és a mostani aláírásgyűjtéskor látni szeretné, hogy valójában mekkora támogatottsága van. A szegfűért zajlik a csata, és szakadás csak akkor várható, ha valamelyik oldal súlyos vereséget szenved ebben a küzdelemben.
Gimes Gergely, Political Capital
Gyurcsány Ferenc eredeti célja az volt, hogy elsősorban a tagság körében lévő támogatottságára alapozva, az MSZP-n belül maradva, a párt vezetését átvéve kezdjen építkezésbe. Ez több szempontból logikus, hiszen a párt infrastruktúrája, állami támogatása, egymilliós szavazótábora és nem utolsósorban parlamenti frakciója jelentős versenyelőnyt jelent egy új párthoz képest. Szakítás esetén azonban a volt kormányfő mindemellett elveszíti a Táncsics Alapítvány vezetését és nagy valószínűséggel új frakciót sem tudna alapítani. A Demokrata Párt létrehozásának híre nem jelenti feltétlenül azt, hogy Gyurcsány lemondott eredeti terveiről, de azt egyértelműen bizonyítja, hogy nem látja biztosnak az MSZP-n belül további politikai karrierjét: mindennek fényében a szocialista párt szétszakadásának esélye nőtt. A szakadás lehetőségének nyilvános felvetése felerősíti a szocialista párton belüli ellentéteket, de ez sokkal inkább a tagság és a helyi szervezetek szintjén jelentkezhet, a pártvezetést egyelőre inkább összezárta a volt miniszterelnök aktivitása, amit a pártszavazás egységes elutasítása is bizonyít. Az MSZP vezetőinek célja egyelőre azonban sokkal inkább Gyurcsány Ferenc párton belüli ellehetetlenítése és nem kizárása. Utóbbi esetben ugyanis „mártírként” távozhatna a pártból, míg ha ezt önként teszi, akkor azt a szocialisták később magyarázhatják a volt miniszterelnök „túlzott” személyes ambícióival.

Gyurcsány Ferenc tegnapra jelentős kisebbségbe került az MSZP-frakcióban, köszönhetően annak is, hogy megírtuk, tudtával egy új politikai szervezet alakult. A Demokrata Párt alapítóinak szándéka az MSZP-vel való összeolvadás a párt nevének megváltoztatásával, illetve az ellenzéki pártból esetlegesen kiváló csoportokkal való együttműködés. Információink szerint a képviselőcsoport mérsékeltebb tagjai is felháborodtak a volt miniszterelnök tervein, a többség ugyanis nem hiszi el, hogy a történések sorozata nem Gyurcsány forgatókönyve alapján épül fel. Több forrásunk is elmondta, egészen addig, amíg a politikus Facebook-bejegyzéseiben rá nem erősített cikkünkre, azt hitték, egyszerű provokációról van szó. A pártvezetéshez közel álló informátorunk kétségeit hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy a volt kormányfő és köre tisztában van-e a Demokrata Párt létrehozása miatti politikai konzekvenciákkal.
Meghatározó vélemények szerint „nagyon megverték” Gyurcsányt a frakcióban, ami után erősen kétséges, hogy a későbbiekben komoly vezetői szerepe legyen. Volt, aki azt mondta, tegnap óta ezt ki is lehet zárni. Úgy tudjuk, Varju Lászlón és Vitányi Ivánon kívül (ők a Gyurcsány vezette párton belüli alakulat, a Demokratikus Koalíció platformban érdekeltek) senki sem állt ki mellette érdemben, Molnár Csaba például meg sem jelent az eseményen, Vadai Ágnes pedig idő előtt távozott. – Kapott egy nagyon erős jelzést, hogy az MSZP-ből nem tud komoly erővel a háta mögött távozni – mondta egyik informátorunk. Úgy tudjuk, többen a pártból való távozásra szólították fel Gyurcsányt, de voltak olyanok is, akik szerint a politikusnak ismételten hátrébb kellene lépnie.
Az MSZP egyik meghatározó politikusa szerint kontraproduktív Gyurcsány elképzelése, hogy az Orbánnal szembenálló, de különböző politikai irányultságú rétegeket egy baloldali gyűjtőpártban össze lehet fogni. A neve elhallgatását kérő képviselő ugyanakkor megjegyezte, komoly legitimitási problémákat is felvet Gyurcsány ténykedése, hiszen a párttól nem kapott mandátumot új szövetségek megkötésére.
Egyik informátorunk szerint egyértelműen kiderült Gyurcsány internetes közléseiből, hogy tevőlegesen részt vett egy új párt létrehozásában, kész forgatókönyve volt, ezzel átlépett egy határt. Volt, aki arról beszélt, hogy olyan még nem történt, hogy valaki eladja a pártot. Állítólag határozott kritikát fogalmazott meg Lendvai Ildikó, Kiss Péter és Szekeres Imre is Gyurcsánnyal szemben. Egy képviselő úgy érvelt, az az igazi probléma a volt miniszterelnök konfliktuskereső magatartásával, hogy az MSZP elveszíti annak a lehetőségét, hogy a jövőben konszolidált ellenzéki erőként léphessen fel, ezáltal megerősödhetnek a szélsőségesek.
Gyurcsány a csaknem kilenc- órás frakcióülés után kijelentette, nem akarja elhagyni az MSZP-t, ha lenne ilyen szándéka, már kilépett volna. A Demokrata Pártról úgy fogalmazott, „nagyobb a füstje, mint a lángja”. Azt is közölte: eldőlt, lesz pártszavazás. Egyik, a pártban befolyásos informátorunk szerint még ez sem biztos, tegnap azért bólintott rá a frakció, hogy „vége legyen a cirkusznak”. Forrásunk jelezte, ennek a választmány is keresztbe tehet. Gyurcsányék a vezető tisztségviselők közvetlen választásáról, szigorúbb pártgazdálkodás elfogadásáról, a vezetők vagyoni helyzetének komolyabb átvilágításáról kérdeznék a tagságot. Volt, aki azt mondta, a nagy kihívást az jelentheti, hogy Gyurcsánynak és az általa vezetett Demokratikus Koalíció platformnak – függetlenül a frakcióban megmutatkozó erőviszonyoktól – jelentős támogatói bázisa lehet a tagság körében.
Kovács László alelnök az ülés előtt nyilatkozott. – Eszünk ágában sincs kizárni őt – reagált arra , hogy kizárják-e Gyurcsányt a pártból. Mint mondta, az MSZP nem az a párt, ahol kizárnak valakit, amiért elmondja a véleményét. Kovács szerint, bár ultimátumnak hangzik Gyurcsány felvetése – hogy ha az MSZP nem újul meg, ő új pártot alapít –, az MSZP nem igazodik ehhez.
A volt kormányfő és szűk köre tehát jelentős kisebbségben védte álláspontját. A frakcióülés előtt Gyurcsány mindössze annyit mondott: véleménye változatlan, nem új pártot akar létrehozni, szerinte az MSZP-ből kell új pártot csinálni. A politikus és követői, köztük számos volt, az SZDSZ-hez köthető személy abban hisz, hogy az MSZP-nek nyitnia kell a liberális szavazók felé, a jelenlegi pártszervezetben ugyanis a szocialisták nem tudnak 25 százalékosnál nagyobb támogatottságot elérni.

Magyarázkodás. Az MSZP számára foglalták le a Demokrata Párt nevet, lehetőséget teremtve arra, hogy a szocialista párt átalakulása esetén nevében is jelezze az új politikai orientációt – írta Gyurcsány a Facebookon. Ez tehát az MSZP mozgásterének növelését jelenti. Ha akar, akkor él ezzel a lehetőséggel, ha nem akar, akkor nem – emelte ki a bukott kormányfő. Úgy fogalmazott, „többször elmondtuk, hogy az MSZP-ből egy centrumra nyitott, balközép orientációjú demokrata pártot szeretnénk formálni”. Kitért arra is, hogy a Demokrata Párt alapítóinak egy részét ismeri, szándékaikról tudott, és azok ellen nincs kifogása. – Támogatok minden kezdeményezést, ami növeli az MSZP mozgásterét, kinyitja politikáját, szervezetét – írta.