Vizsgálata végén együtt kívánja nyilvánosságra hozni a Jozef Rohác elleni bizonyítékokat a Fenyő János médiavállalkozó tizenhárom évvel ezelőtti meggyilkolása miatt eljárást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a Magyar Nemzet. Rendőrségi információink szerint a hatóság már meghallgatta azt a nemrég jelentkezett tanút, aki – elmondása szerint – látta Rohácot a szintén 1998-ban végrehajtott, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás helyszínéhez közel a bűncselekmény időpontjában. Korábban beszámoltunk róla, hogy NNI-s forrásunk nem cáfolta és nem is erősítette meg a tanú bekapcsolódását az ügybe. Egyelőre nem tudni, hogy a férfi beszámolója mennyire lendíti előre az Aranykéz utcai merénylet nyomozását, s ha jelentőséggel bír, akkor a vallomás alapján meg lehet-e gyanúsítani Rohácot a robbantással. Ha igen, akkor újra kell kérni a kiadatását Szlovákiától, megjelölve az új gyanúsítás tényét. A rendőrségen mindkét ügyben hírzárlat van érvényben.
*
Hivatalosan a DNS-bizonyítékok ügyében indított vizsgálatról sem közöl részleteket a rendőrség. Ezért egyelőre nincs válasz arra a kérdésre, hogy miképp pihenhettek évekig azok a genetikai minták azonosságát igazoló dokumentumok a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben (BSZKI), amelyek alapján az NNI meggyanúsította Rohácot a Fenyő-gyilkosság elkövetésével.
Ismeretes, Roháctól két éve, a Seres Zoltán elleni 1997-es merényletkísérlet miatt elrendelt előzetes letartóztatása alatt vettek DNS-mintát, s az megegyezett a Fenyő János elleni támadás elkövetőjének a helyszínen hátrahagyott ruháiban találtakkal. A BSZKI-ban vélhetőleg már jóval korábban kimutatták a szakemberek az egyezést, de az intézet csak az idén februárban közölte ezt az NNI-vel, a testület pedig azonnal kiadta a nemzetközi elfogatóparancsot Jozef Rohác ellen, akit lakhelyén, a felvidéki Léván vettek őrizetbe a szlovák hatóságok. A férfit egy éve felmentette a Seres elleni merényletkísérlet vádja alól a Fővárosi Bíróság, robbanószerrel visszaélés miatt két év börtönbüntetést kapott, ezt azonban előzetesben már letöltötte, ezért a határozat kihirdetése után szabadon távozhatott. Serest 1997-ben plasztikbombával akarták megölni ismeretlenek, a kocsijára szerelt pokolgép azonban nem lépett működésbe. Gyújtószerkezetén Rohác töredékes ujjlenyomatát azonosították, de a bizonyíték dokumentumait – a Fővárosi Bíróság indokolása szerint – olyan hanyagul kezelték a nyomozó hatóságok, hogy azok alapján nem lehetett elmarasztalni a vádlottat. Rohác az egy éve nem jogerősen befejezett ügyben tagadta bűnösségét.
A Seres-ügy vizsgálatának kezdetén az NNI többször faggatta az Aranykéz utcai merényletről, de a férfi nem nyilatkozott. Hallgatása akkor eredményesnek bizonyult, a rendőrség utóbbi bűncselekménnyel nem tudta meggyanúsítani. Kérdés, hogy az említett, nemrég jelentkezett szemtanú vallomása elég lesz-e, hogy a nyomozók az Aranykéz utcai robbantást is Rohác számlájára írják, ha korábban a Seres-ügyben a tárgyi bizonyíték is kevésnek bizonyult az elmarasztalásához. Rendőrségi forrásból úgy tudjuk, a tanú a merényletet, illetve annak előkészítését nem látta, csak felismerte Rohácot egy közeli vendéglőben a bűncselekmény időpontjában. Azt már utóbbi ügy vizsgálatának kezdetén sejtették a nyomozók, hogy Rohácnak és társainak közük lehetett a robbantáshoz. A csoport tagjai a detonáció után nem sokkal sietősen távoztak az egyik körúti szállodából, ahová saját nevükön jelentkeztek be. Közülük már csak Rohác van életben.
A Fenyő-ügy gyanúsítottja épp az Aranykéz utcai robbantás után tűnt el, majd tíz év bujkálás után Prágában fogták el. A négy áldozatot követelő merénylet valószínű célpontja Boros Tamás vállalkozó, a kilencvenes évek olajügyeinek koronatanúja lett volna, rajta kívül életét veszítette vele lévő ügyvédje, egy közeli üzlet dolgozója és egy járókelő is. Érdekesség, hogy Seres Zoltánt az említett sikertelen merénylet után két évvel a kocsijában gyilkolták meg Tahitótfaluban, a támadás számos mozzanata Fenyő János megölésére emlékeztet.
origo.hu
Menczer Tamás: Óvakodj a liberálistól!
