Gyakorlatilag eltűntek a hazai zöldségfajták vetőmagjai a magyar piacról, s a gyümölcs-szaporítóanyagaink helyzete is tragikus – derült ki a vidékfejlesztési tárca által a vetőmagpiacról készített felmérésből. Márpedig, mint azt Fazekas Sándor szakminiszter is kiemelte, a kiváló vetőmag-előállítás a minőségi növénytermesztés alapja, egyben a honi agrárium fejlődésének elengedhetetlen feltétele. A tárca felméréséből kiderült: sokszor azt sem lehet tudni, hogy hazai vagy külföldi vetőmagról van-e szó. A minisztérium sajtóosztálya riasztó példaként emelte ki a Pioneer multinacionális cég esetét. A társaság az unión kívüli országból származó kukoricát átcsomagolta és magyar vetőmagként adta el. A termékről később az is kiderült, hogy génmanipulált (GMO) kukoricamaggal szennyezett. A multinacionális cég tette mindezt annak ellenére, hogy hazánk határozottan kiáll GMO-mentessége mellett, s törvényben tiltja az ilyen növények köztermesztését. A körülbelül két hónapja zajló rendszeres ellenőrzések során már három hasonló esettel találkoztak. A kérdőíves felmérés során arra is fény derült, hogy már csak a szántóföldi növények esetében érhetők el hazai vetőmagok. A közvélemény-kutatásra összesen 1500 válasz érkezett; a válaszadók 82 százaléka szántóföldi növénytermesztéssel, 18 százaléka házikert- műveléssel, 13 százaléka kertészettel, 4 százaléka pedig biotermeléssel foglalkozik.
A külföldi szaporítóanyagok észrevétlenül szorították ki a piacról a hazai zöldség- és gyümölcsfajtákat. Mire ez egyértelművé vált, addigra döntő többségük már eltűnt, vagy csak néhány kisgazdánál, illetve a génbankokban maradtak fenn. A mai gazdálkodók egy része már nem is ismeri, így nem is keresi a régi fajtákat – mutatott rá megkeresésünkre a szaktárca. Hozzátették: a kiszorulás egyik oka, hogy a régi fajtáink termelése munkaigényesebb, mint a gépesített, nagy mennyiségű vegyszer felhasználását igénylő és kevesebb emberi munkával előállítható új, külföldi fajtáké. Ez a tény egyben a jövőbeni újbóli felhasználásuk jól megalapozott indoka is lehet – vélik a minisztérium szakértői. Véleményük szerint az egyre drágább vegyszer, műtrágya és egyéb költségnövelő tényezők hatására a hazai mezőgazdaság számára e régi fajtáink megőrzése, nemesítése, újbóli termelésbe vonása stratégiai kérdés.
A gazdák a kalászos fajtákból vásárolnak elsősorban magyar vetőmagot, de csak azért, mert gyakorlatilag már csak ebből lelhető fel hazai. Az is egyértelmű, hogy a kevés magyar vetőmag-előállító nem bírja a marketingversenyt, nem is tudja hirdetni a fajtáját olyan erővel, mint a multinacionális cégek. A tárca meglátása szerint ha a magyar termelőket hazai fajták vetőmagjaival kívánjuk ellátni, akkor ehhez újra kell építeni a korábban a multinacionális cégek érdekérvényesítése miatt tönkretett ágazatot a kutatástól, a nemesítéstől a szaporítóanyag-előállításon és -forgalmazáson át a fajták hazai felhasználását ösztönző rendszerekig. A kormány eltökélt szándéka, hogy újraéleszti a hazai nemesítést és a gazdákkal, illetve a magyar fogyasztókkal, felhasználókkal közösen megújítják a rendszert, hogy mire elérhetővé válik a hazai szaporítóanyag, a piacon legyen rá igény is. Az ütemezés fontos, mert ha a kínálat és a kereslet nem párhuzamosan fejlődik, akkor a kezdeményezés sikere megkérdőjeleződik. A tárca szerint az újraindítandó vetőmag- és szaporítóanyag-előállító, illetve -minősítő rendszer átgondoltan kevés pénzből is működtethető. – Elegendő lesz a hazai piacra az idei búzatermés, és még kivitelre is jut – mondta karcagi határszemléje után a szakminiszter. – De a magyar gabona ára a világpiactól függ – tette hozzá.
Magyar Péter brüsszeli embere szerint meg kell szüntetni a rezsicsökkentést, mert keveset kell fizetniük az embereknek