Átverés a GMO-val

Siralmas kép rajzolódott ki a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai vetőmagfelmérése során. Kiderült: a magyar piacról lényegében eltűntek a hazai zöldségfajták vetőmagjai, a gyümölcs-szaporítóanyagaink helyzete pedig szintén tragikus. Találtak olyan hazaiként eladott kukoricamagot, amelyet külföldről hoztak be, és kiderült róla, hogy génmanipulált terméket is tartalmaz.

Dénes Zoltán
2011. 06. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyakorlatilag eltűntek a hazai zöldségfajták vetőmagjai a magyar piacról, s a gyümölcs-szaporítóanyagaink helyzete is tragikus – derült ki a vidékfejlesztési tárca által a vetőmagpiacról készített felmérésből. Márpedig, mint azt Fazekas Sándor szakminiszter is kiemelte, a kiváló vetőmag-előállítás a minőségi növénytermesztés alapja, egyben a honi agrárium fejlődésének elengedhetetlen feltétele. A tárca felméréséből kiderült: sokszor azt sem lehet tudni, hogy hazai vagy külföldi vetőmagról van-e szó. A minisztérium sajtóosztálya riasztó példaként emelte ki a Pioneer multinacionális cég esetét. A társaság az unión kívüli országból származó kukoricát átcsomagolta és magyar vetőmagként adta el. A termékről később az is kiderült, hogy génmanipulált (GMO) kukoricamaggal szennyezett. A multinacionális cég tette mindezt annak ellenére, hogy hazánk határozottan kiáll GMO-mentessége mellett, s törvényben tiltja az ilyen növények köztermesztését. A körülbelül két hónapja zajló rendszeres ellenőrzések során már három hasonló esettel találkoztak. A kérdőíves felmérés során arra is fény derült, hogy már csak a szántóföldi növények esetében érhetők el hazai vetőmagok. A közvélemény-kutatásra összesen 1500 válasz érkezett; a válaszadók 82 százaléka szántóföldi növénytermesztéssel, 18 százaléka házikert- műveléssel, 13 százaléka kertészettel, 4 százaléka pedig biotermeléssel foglalkozik.
A külföldi szaporítóanyagok észrevétlenül szorították ki a piacról a hazai zöldség- és gyümölcsfajtákat. Mire ez egyértelművé vált, addigra döntő többségük már eltűnt, vagy csak néhány kisgazdánál, illetve a génbankokban maradtak fenn. A mai gazdálkodók egy része már nem is ismeri, így nem is keresi a régi fajtákat – mutatott rá megkeresésünkre a szaktárca. Hozzátették: a kiszorulás egyik oka, hogy a régi fajtáink termelése munkaigényesebb, mint a gépesített, nagy mennyiségű vegyszer felhasználását igénylő és kevesebb emberi munkával előállítható új, külföldi fajtáké. Ez a tény egyben a jövőbeni újbóli felhasználásuk jól megalapozott indoka is lehet – vélik a minisztérium szakértői. Véleményük szerint az egyre drágább vegyszer, műtrágya és egyéb költségnövelő tényezők hatására a hazai mezőgazdaság számára e régi fajtáink megőrzése, nemesítése, újbóli termelésbe vonása stratégiai kérdés.
A gazdák a kalászos fajtákból vásárolnak elsősorban magyar vetőmagot, de csak azért, mert gyakorlatilag már csak ebből lelhető fel hazai. Az is egyértelmű, hogy a kevés magyar vetőmag-előállító nem bírja a marketingversenyt, nem is tudja hirdetni a fajtáját olyan erővel, mint a multinacionális cégek. A tárca meglátása szerint ha a magyar termelőket hazai fajták vetőmagjaival kívánjuk ellátni, akkor ehhez újra kell építeni a korábban a multinacionális cégek érdekérvényesítése miatt tönkretett ágazatot a kutatástól, a nemesítéstől a szaporítóanyag-előállításon és -forgalmazáson át a fajták hazai felhasználását ösztönző rendszerekig. A kormány eltökélt szándéka, hogy újraéleszti a hazai nemesítést és a gazdákkal, illetve a magyar fogyasztókkal, felhasználókkal közösen megújítják a rendszert, hogy mire elérhetővé válik a hazai szaporítóanyag, a piacon legyen rá igény is. Az ütemezés fontos, mert ha a kínálat és a kereslet nem párhuzamosan fejlődik, akkor a kezdeményezés sikere megkérdőjeleződik. A tárca szerint az újraindítandó vetőmag- és szaporítóanyag-előállító, illetve -minősítő rendszer átgondoltan kevés pénzből is működtethető. – Elegendő lesz a hazai piacra az idei búzatermés, és még kivitelre is jut – mondta karcagi határszemléje után a szakminiszter. – De a magyar gabona ára a világpiactól függ – tette hozzá.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.