Barátságos

Gyakorta szóbeszéd tárgya, hogy minek nevezzünk egy nemzetek közötti válogatott futballmérkőzést. Az európai vagy világbajnoki selejtezők esetében nem okoz ez gondot, de ha látszólag tét nélküli összecsapásról van szó, „barátságos” vagy „felkészülési” mérkőzést emlegetünk. Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa még ma is berzenkedik a „barátságos” jelzőtől, mert az ő fogalomtárában ilyen mérkőzés nem létezik. Annak idején – vallja – a közönség elvárta, hogy mindegyik meccsét megnyerje a válogatott, de a játékosoknak is presztízs volt, hogy győztesen vonuljanak be az öltözőbe.
A magyar sportnyelv 1884 óta használja a „barátságos” jelzőt. Először a Herkules című lapban íratott le, mégpedig egy vívómérkőzés kapcsán: „barátságos kardmérkőzés” – olvashattuk. A hazai futballéletben elég későn, csak 1930-ban lett a „barátságos” a szókincs része: „bajnoki mérkőzést … lemondta. Helyette a csapatok barátságost játszottak.” A „felkészülési” találkozó elterjedéséről nincs időbeli adatunk. Az „előkészít” igét Kis János költő – Berzsenyi felfedezője – alkalmazta először az 1809-ben megjelent, a régi görögökről szóló könyvében: „tíz hónappal elébb … gymnasiumban magokat előre készíteni.”
Tény, hogy napjainkban nem csak a magyar nyelvben divatos a szóban forgó két jelző. Az orosz azt mondja a barátságos mérkőzésre: tovariscseszkij matcs (a tovaris ugyanis az elvtárson kívül társat, barátot és pajtást is jelent), a spanyol amistosót emleget, az angol friendlyt, a német Freundschaftsspielt. A felkészülési mérkőzés a spanyolban partido de preparación, a németben Vorbereitungsspiel. Ami a német szövetséget illeti: az ő szóhasználatukból azonban teljesen eltűnt a „barátságos találkozó” fogalma, elsősorban azért, mert a sűrű programok ilyen jellegű meccsekre nem adnak lehetőséget. A válogatott olykor „felkészülési” mérkőzéseket játszik, „barátságos” jelző alatt legfeljebb valamelyik nagy érdemeket szerzett labdarúgó javára rendeznek búcsúmérkőzést. Már a felkészülést szolgáló kilencven percek is kiváltják a vezető klubok nemtetszését, mert elveszik tőlük a játékosokat, és zavarja az egyesületi munkát. Vagy hozhatunk példát Dél-Amerikából is, ahol egy brazil–argentin mérkőzés sohasem lesz barátságos összecsapás.
Bárha eljutnánk oda mi, magyarok is, hogy kiiktassuk fogalmaink közül a barátságos jelzőt, mert ebben az esetben egy magasabb régióban tudhatnánk válogatottunkat!