Bólintás a plázastopra

Minden jel arra utal, hogy még ebben az évben parkolópályára kerülnek az újabb plázaépítések. A döntéshozók a bevásárlóközpontok agresszív terjeszkedését kívánják megakadályozni, ezzel is segítve a hazai tulajdonú kisebb üzletek életben maradását.

Hajdú Péter
2011. 06. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Most tartja időszerűnek a Fidesz az újabb bevásárlóközpontok engedélyezésének felfüggesztésére, illetve a kereskedelem újraszabályozására vonatkozó LMP-s javaslat tárgyalását – jelentette ki lapunknak Bányai Gábor, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának kormánypárti tagja. Annál inkább indokolt ez, mert Európában sehol nem áldozták fel olyan mértékben a hazai kereskedelmi vállalkozásokat a multik érdekeinek oltárán, mint hazánkban. Sajnálatos, hogy a hazai vásárlási szokások igazolták a bevásárlóközpontok építését, s mindennek következtében a beszállítói háttér is elsorvadt. Nincs más hátra, mint visszacsalogatni a vásárlókat a kisebb üzletekbe, ami nem lesz könynyű feladat.
Kérdésünkre a képviselő elmondta, az év végére megszülethet az új jogszabály, amelyben figyelemmel lesznek arra, hogy ne sérüljön a szabad verseny, mégis hatékonyan megjelenítse a helybéliek és a kisebb üzletek érdekeit.
*
A változáshoz szükség lesz a fogyasztói szokások átrendeződésére, amihez fel kell használni a nemzetközi marketingtapasztalatokat is.
– Nem akarunk végleges és a már folyamatban lévő beruházásokra vonatkozó tiltást, azt viszont fontosnak tartjuk, hogy a jelenlegi szabályozatlanságot a helyiek érdekeit is figyelembe vevő rendszer váltsa fel – magyarázta javaslatuk lényegét Szabó Rebeka (LMP), az egyik előterjesztő. Olyan megoldásra van szükség, amelyben a szomszédos települések döntéshozóit is bevonják az engedélyezési folyamatba, s a lakosság véleményét is megkérdezik. De hatástanulmánnyal azt is vizsgálni kellene, hogy egy-egy ilyen beruházás miként hat a meglévő gazdasági környezetre.
A moratórium idejére indokolt lenne a boltok méretét igen szűkre szabni (százezer lakos fölötti településen 800, az alatt 400 négyzetméter fölötti engedélyek kiadását függesztenék fel), mert egy-egy kistelepülésen már a törpeláncok megjelenése is drasztikus változást jelenthet a helyi erőviszonyokban. Az ellenzéki képviselő egyetértett Bányai Gáborral, hogy fél év alatt elő lehet készíteni az új szabályozást, s így az építési moratóriumot csak az év végéig kell fenntartani. – Azt hiszem, ezzel a rövid határidővel még a kereskedelmi beruházásokon dolgozó építőcégek sem szenvednek túlságosan nagy veszteséget – hangsúlyozta Szabó Rebeka.
Balatoniné Kiss Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára viszont kifejezetten aggályosnak tartja az elképzelést, mert bevezetése szerinte nem csupán a kereskedelem fejlődését vetné vissza, de az építőipar várható kilábalását is veszélyeztetné. Annál is inkább romlásba dönthetné az építőipart, mert mind a lakás-, mind az irodaépítési piac pang, s a logisztikai beruházások is leálltak. Ha korlátozott mértékben is, de a kereskedelem fejleszt a jelenlegi időszakban, s ez az építővállalkozások egyetlen komoly bevételi forrása. A főtitkár különösen azért tartja kedvezőtlennek a javaslatot, mert az alacsony területi határ miatt a legkisebbek kivételével minden kereskedő gyarapodását megakasztaná. Érthető a plázák képviselőjének elkeseredése, hiszen a bevásárlóközpontok terjeszkedése továbbra is dinamikus: idén 11, azt követően pedig újabb 14 egység átadását tervezik, s a féléves moratórium és a szabályok változása mindenképpen korlátozni fogja eddigi gáttalan terjeszkedésüket.
– Mihamarabb rendbe kell rakni a jelenleg kaotikus kereskedelmi engedélyezési rendszert, de az esetleges építési moratóriumnak a lehető legrövidebbnek kell lennie, hogy aztán minden érintett tisztában legyen a játékszabályokkal – értékelte az elképzelést Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője. Azért elengedhetetlen a korrekt szabályozás, mert a hazai piacra nemzetközi viszonylatban is nagyon szabályozatlanul engedték rá a tőkeerős multinacionális kereskedőcégeket, így kis területen is hatalmas koncentrációt értek el, túltelítve a szektort. Csak jól megalapozott rendelkezések képesek fenntartani a szakmaiságot a kereskedelemben, ez pedig minden piaci szereplőnek közös érdeke. A jól átgondolt szabályozás azért is fontos, mert csak ez védheti meg a nagyobb cégek agreszszív terjeszkedésétől a tőkeszegény kisebb láncokat, illetve a sok ezer kis boltot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.