Bár a műkincspiac nem pezseg úgy, mint a 2000-ig tartó első, majd a 2007-ig datálható második virágkorában, azért e befektetési forma vonzó maradt, korántsem kell temetni – kedvező hozamokat lehet elérni. Tűzkő Péter, a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. kereskedelmi irodavezetője úgy látja, a válság hatására a pénzügyi-befektetői érdeklődés a nagy értékű festményekről az arany- és ezüsttárgyak, illetve ékszerek felé fordult. Bizonyos értelemben tehát átrendeződött a hazai műtárgypiac. Ma nagy értékű festményekből álló kollekciókat igen kockázatos árverésre vinni, néhány aukció el is maradt e műtárgyprofilban. Az arany ékszerek és az ezüsttárgyak aukcionálása azonban sokat erősödött a válság óta; gazdagodott a kínálat, amit az elért licitálási eredmények is visszaigazoltak. Az aukciók tapasztalatai azt jelzik, hogy komoly kereslet mutatkozik a nagy értékű, márkás, nemesfémtartalmú órák és a nagy karátszámú drágakövekkel díszített ékszerek iránt. A növekvő befektetői érdeklődés hátterében elsősorban az áll, hogy a nemesfém ékszerek és tárgyak egzakt módon mérhetők – értéküket a világ minden pontján azonosan súlyozzák –, így válság idején is biztos befektetési formának számítanak. Tűzkő Péter szerint az ezüst műtárgyak esetében az aranyéhoz hasonló trendszerű drágulás várható, ami előrevetíti az ezek iránti kereslet élénkülését és sikeres aukcionálásukat. A tömbarany iránti kereslet azonban gyakorlatilag negyedik éve folyamatos. A tömbarany ötféle kiszerelésben – az ötgrammos aranylapkától a százgrammos tömbig – szerezhető be a BÁV kínálatából. A széles választéknak köszönhetően ez a befektetési forma a szerény megtakarítással rendelkezők számára is elérhető, értékálló lehet.
A műkincspiacon természetesen nem csak a befektetők vannak jelen. Szakértők szerint a válság szűkölködést előidéző hatása a záloghitelezési szegmensben érezhető igazán. Az utóbbi néhány évben egyre többen válnak meg értékeiktől – megmozdult a zálogpiac –, bár aki teheti, kivár a családi hagyaték, a „családi ezüst” eladásával vagy elzálogosításával. Sokan így próbálják tartozásaikat kiegyenlíteni, ám nem kevesen vannak, akik aztán nem tudják visszaváltani zálogba adott értékeiket. A gazdasági kényszerek szorítása miatt a festményeiken is sokan szeretnének túladni. Golovics Lajos művészettörténész, festménybefektetési elemző elmondta: a válság előtt hetente egy-két érdeklődő kereste fel, hogy az eladásra kínált műalkotást véleményezze, ám az utóbbi időben megsokasodtak az ügyfelek. S bár nagy ritkán előkerülnek kuriózumnak számító, jól eladható művek, az esetek többségében a piacra szánt alkotások értéke messze elmarad a tulajdonos várakozásától. Ez a tekintetben is intő jel, hogy – mivel a műkincspiac sajátos szakmai ismereteket igényel – nagy körültekintéssel kell vásárolni. Ugyanis rengeteg információ között kell jól tájékozódni; közgazdászok erre mondják, hogy a műkincspiacra magas a szakmai belépési küszöb. A fontosabb árveréseken, aukciókon évente nagyjából háromezer mű fordul meg, érdemes tehát a befektetést egy iskolára, egy szűkebb korra fókuszálni. Bár a szedett-vedett gyűjtemények összértéke elérheti a sokmilliós tételt, ám a jó koncepció mentén kialakított kollekció – akár szerényebb forintértékkel is – sokkal rangosabb lesz.
E veszélyek természetesen nem jelentik azt, hogy a műkincsvásárlásról le kellene mondani, ellenkezőleg: annak, aki hosszú távú befektetésre gondol, érdemes ezt a piacot „becserkésznie”. Pénzügyi szakértők kifejezetten azt javasolják, hogy a befektetési portfólióban – az ingatlan, a részvény és az arany mellett – tíz százalékot érjen el a műkincs hányada. A kevésbé felkészült befektető nyolc-tizennégy év alatt 17–25, míg a jól felkészült, esetleg szakértőket bevonó profi befektető ugyanennyi idő alatt 30– 50 százalékos hozamra számíthat. Noha a festmények likviditási sebessége viszonylag visszafogott, a befektetés biztos, ha jó szemmel válogat valaki. Ugyanakkor az is tény – hangsúlyozza Golovics Lajos –, hogy a hazai műkincspiac viszonylag szűk – öt-hat aukciósház, néhány száz gyűjtő és hét-nyolc ezer aktív alkotó próbál megélni belőle –, ráadásul sok zavarral küzd. Éppen ezért halaszthatatlan az átalakítása is. Miként a nyugati fejlett államokban, úgy vélhetően Magyarországon is lezajlik majd a tisztulás, s mielőbb meghonosodnak olyan új értékesítési technikák, amelyek kellő garanciákat nyújtanak a festmények értékéről és eredetiségéről.
origo.hu
Menczer Tamás: Nem fognak győzni
