Elmagyarosítástól fél a szlovák ellenzék

Többszöri halasztás után napirendre tűzte a szlovák parlament a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény módosítását, amelyet az Európa Tanács és az EBESZ ajánlásai alapján Rudolf Chmel emberi és kisebbségi jogokért felelős kormányalelnök hivatala dolgozott ki. A javaslat a kisebbségi nyelvhasználat küszöbét a jelenlegi húszról tizenötre csökkenti, miközben nemcsak a helyi önkormányzatokra és államigazgatási szervekre vonatkozna a jogszabály, hanem a bíróságokra, az egészségügyre, a gazdasági és a szociális szférára is.

Igen heves volt a kedden megkezdett vita, az ellenzék a javaslatot „Dél-Szlovákia elmagyarosítására tett szándékként” értékelte, de még olyan vélemény is elhangzott, hogy „az előterjesztés a nagy-magyarországi sovinizmus által kezdeményezett nemzetközi irredentizmus támadása Szlovákia szuverenitása ellen”. A kormánykoalíciós Most – Híd szlovák–magyar vegyes párt vezetőit azonban nem az ellenzék magatartása aggasztja, hanem a szlovák kormánypártoké. A több hónapos koalíciós egyeztetés ellenére ugyanis jelentős változtatásokhoz kötik a kormánytervezet támogatását, a kereszténydemokraták például 18 százalékos nyelvhasználati küszöböt akarnak, miközben a törvény a rendőrségre és a bíróságokra nem vonatkozna, a liberálisok pedig az egészségügyből és a szociális intézményekből „tiltanák” ki a kisebbségek nyelvhasználatát. A vita szerdán még folytatódik, de nem biztos, hogy sor kerül a végszavazásra. A parlament folyosóin ugyanis az a hír terjedt el, hogy amennyiben a kormánypárti képviselők szűkítő javaslatait az ellenzéki honatyák támogatásával elfogadja a törvényhozó testület, a javaslatot az előterjesztő Rudolf Chmel visszavonja.
A „magyar hét” azonban folytatódni fog a szlovák parlamentben, mert a kisebbségi nyelvhasználati törvény tárgyalását követően két előterjesztést tárgyalnak meg a magyar alaptörvényről, az egyiket a kormány, a másikat az ellenzéki nemzetiek terjesztenek elő. Míg a kormány tervezete a határon túli magyarok választójogát, illetve a kisebbségek kollektív jogát vitatja, a nemzetiek javaslata, hogy a szlovák parlament tiltakozzon az Európai Unió szerveinél a magyar alkotmány ellen, „amely Szlovákia szuverenitása elleni nyílt támadás és az európai békeszerződések felmondása”. Az utolsó „magyarkérdés” pénteken kerülhet a parlament elé. Richard Sulík házelnök ugyanis utólag mégis napirendre tűzte az állampolgársági törvény módosítását, amelyet az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia nyújtott be, s amely úgy korlátozná a szlovákiai magyarokat a magyar állampolgárság megszerzésében, hogy a kettős állampolgárságot lakhelyelhagyással párosuló valós külföldi tartózkodás esetében ismerné csak el Szlovákia.