Magyarország az utóbbi tíz évben jelentős előrelépést tett a faji alapú megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekkel kapcsolatos intolerancia elleni küzdelemben, de még sok tennivaló van, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalások gyakorlattá váljanak – összegezte e heti magyarországi látogatásának tapasztalatait az ENSZ rasszizmusügyi különmegbízottja. Githu Muigai tárgyalt Hóvári Jánossal, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkárával, Balog Zoltánnal, a közigazgatási és igazságügyi tárca társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárával, pártok és civil szervezetek vezetőivel, majd többnapos vidéki látogatást tett, többek között Gyöngyöspatán.
– 1999 óta jelentős erőfeszítések történtek Magyarországon a helyzet javítása érdekében – állapította meg, jelezve: sok új jogszabály született, de például a romák helyzete nem javult. Utóbbi kapcsán megjegyezte: a megoldáshoz nemcsak politikai elkötelezettség és akarat kell, hanem idő és források is. Elismeréssel szólt az Orbán Viktor miniszterelnök és Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke által nemrég aláírt keretmegállapodásról, a felzárkóztatási programról s az EU romastratégiájáról, amely a magyar elnökség alatt bontakozott ki. Gyöngyöspatára utalva örömmel konstatálta, hogy a belügyi tárca szabályozta az önbíráskodó egyenruhások jelenlétét. – Fontos, hogy meghatározzuk a véleményt kifejező szabadságnak a jogszerű mértékét– mondta.
Githu Muigai elismeréssel szólt a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényről, ugyanakkor felhívta a kormány figyelmét, hogy a menekültek ügyében szükség lenne a jogrendszer felülvizsgálatára.
origo.hu
Újbudai pedofilügy: A baloldali önkormányzatig érhetnek a botrány szálai?
